Az előrejelzők egy része a tartós 50 dollár körüli olajárat, egy másik része a 30-35 dollár közöttit tartja valószínűnek; a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. az utóbbiak táborát gyarapítja. A cég, amely kutatásokkal, trendek előrejelzésével partnere számos megbízójának, azt is feltételezi, hogy az évi 3-4 százalékos gazdasági növekedés gyakorlatilag azonos energiafelhasználás mellett megy végbe. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt.  ügyvezető igazgatója az amerikai választások végeredményétől függetlenül a dollár erősödését is vélelmezi, s a zöldhasú árfolyama emelkedésének mégsem lesz befolyásoló hatása a magyar energiaárakra.

A rendszerváltást követő években a magyar gazdaság szereplőinek energiafelhasználása fokozatosan csökkent, a '80-as évek végén az 1300 PJ-t meghaladó energiaigény 25 százalékkal esett vissza és az 1996-ban beindult, éves átlagban 4 százalék körüli gazdasági növekedés közel változatlan, 1050-1080 PJ közötti energiafelhasználással jár. A feldolgozóipar fajlagos energiafelhasználása pedig már kisebb, mint az európai uniós átlag. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. figyelmet érdemlő adata, hogy 1990 és 2004 között az átlagos infláció közel 800 százalékos volt, de a villamosenergia ára 11-12-szeresére, a földgázé pedig 9-10 szeresére nőtt. A lakossági kiadásokban a teljes energiaköltség mintegy 12 százalékot tesz ki

Az üzemanyag árakról a közvélekedés torz képet alkot, ugyanis 2000 és 2004 között a benzin és a dízelolaj fogyasztói ára csupán 5 százalékkal nőtt - 2001-2003-ban az üzemanyag árak csökkentek is - , mindeközben az átlagos árnövekedés közel 30 százalékos volt.  Az ártrendhez tartózik, hogy Magyarországon a földgáz ára nincs igazán a helyén, bár maga a molekulaimport már rendezett körülmények között zajlik. A vezetékrendszer, a gáz fogyasztóhoz való eljuttatásának fejlesztése, a tárolókapacitások hiányosságainak pótlása azonban nem jelenik meg korrekt módon az árakban. De 2006-ig, a választásokig legfeljebb csak a molekula árváltozásai jelennek meg az árakban.