"Ha erre a kérdésre a válasz igen, akkor nyilván ennek megfelelő makrogazdasági pályát kell kialakítani, és ehhez a folyamathoz nem a legjobb indulás a meglévő deficitszintnek a föllazítása, adott esetben annak kétszeresére" - mondta az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociálpolitikai és társadalmi befogadási tárcájának irányítója. "Ha nincs meg az önbizalom az euró bevezetéséhez az elkövetkező négy éven belül, akkor természetesen lehet különböző pályákkal, különböző keretszámokkal kísérletezni, ugyanakkor ez hosszú távra is jelzést fog adni a piacoknak a kormányzati szándékokról" - válaszolt az EU-biztos az MTI azon kérdésére, hogy Brüsszelben mennyire ragaszkodnak a magyar költségvetési deficit négy százalék alatti további lefaragásához.
Nem Magyarország a téma
Az utóbbi hetekben az EU-ban a fő kérdés nem Magyarország, hanem Görögország volt. Az Európai Bizottság és Olli Rehn biztos, aki ezt az ügyet személyesen kezeli, "szigorú, de nem elsősorban az vezeti a szigorúságát, hogy dogmatikusan ragaszkodjon egy költségvetési hiánymutatóhoz, hanem az, hogy az egész, idáig átláthatatlan görög költségvetési struktúrát segítsen átláthatóvá tenni, és természetesen amennyiben ez megtörténik, és Görögország maga is vállal áldozatot a stabilizáció érdekében, akkor a közösség pénzügyi szolidaritását is mellé helyezi" - fogalmazott Andor, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarország ezt hamarabb élte meg: másfél évvel ezelőtt került bele a pénzügyi válságba, annak tulajdonképpen az első hullámába, a Lehman Brothers összeomlása után. Magyarországon is arról volt szó, hogy a pénzügyi támogatáscsomag fejében kiigazítási kényszer állt elő, és ezt a kiigazítást később fokozni kellett.
"A válság története azt mutatja, hogy három-négy havonta át kellett értékelni a várakozásokat, és más volt a válság, mint amit korábban tudtunk róla. A görög esetben is bekövetkezhet, hogy három-négy hónap múlva másként fogjuk látni, de mindig az adott helyzet ismeretéhez kell felzárkóztatni a válságkezelő lépéseket" - mondta. Andor László szerint Magyarország válságkezelését az elmúlt egy-másfél évben kívülről nagyon pozitív értékelések kísérték, mert volt egy céltudatos folyamat, komoly áldozatvállalás árán sikerült stabilizálni az állam pénzügyeit, megállítani a gazdaság visszaesését, és az idén már Magyarországon is növekedés várható.
Egyetértésben az IMF-fel
"Hogy ez a későbbi évekre milyen pályát vetít előre, ezt az ország pénzügyi kormányzatának nyilván mérlegelnie kell, egyetértésben az Európai Unióval, és mivel az IMF-program érvényben van, egyetértésben a Nemzetközi Valutaalappal is" - mondta a magyar EU-biztos az MTI-nek.
