Amerikai befektetők a magyar gazdaságról

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarország jövője 2002 – 2007 címmel szervezett fórumot. Ezzel az AmCham a politikai élet szereplői és a gazdaság közötti párbeszéd megteremtésére tett kísérletet. A pártok képviselőinek felszólalása előtt az AmCham egy –egy szakértője a gazdasági élet szereplőinek nevében mondta el véleményét az adott kérdésben.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Az AmCham a gazdaság területén az elkövetkező öt év legfontosabb teendőiként az EU csatlakozási tárgyalások lebonyolítását, valamint a vállalkozóknak és a társadalomnak a teljes jogú tagságból eredő jogokra, és kötelezettségekre való felkészítését említették. E mellett a magyar gazdaság szempontjából lényeges a Monetáris Unióban való részvételre való felkészülés, és az azzal kapcsolatos tájékoztatás is. Jelen pillanatban ahhoz, hogy az ország igazából profitáljon a csatlakozásból, az uniós támogatások befogadási képességét erőteljesen javítani kell. A mezőgazdaság támogatására vonatkozó Sapard program tapasztalatai intő jelként szolgálhatnak – hangzott el a fórumon. Az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú az oktatás, képzés, nyelvi képzés jobbá tétele, a nemzetközi folyosókkal összhangban történő autópálya fejlesztésének, és a vasúti közlekedés javításának kérdése.
A külföldi működő tőke megítélése meghatározó a magyar gazdasági fejlődés szempontjából.

A csatlakozást követően az EU-ból érkező működő tőke külföldi jellege megszűnik, erre a magyar társadalmat fel kell készíteni, és külön figyelmet kell fordítani az EU-n kívülről érkező befektetések ösztönzésére. Nem a beérkező tőke volumene az elsődleges szempont, a hozzáadott értéket és a magasabb technikai színvonalat képviselő beruházásokat kell ösztönözni – hívta fel a figyelmet Bienerth Gusztáv, a PricewaterhouseCoopers vezérigazgatója.

Pénzügyi kérdésekben Richard Pelly, a Budapest Bank elnök – vezérigazgatója ismertette az Amcham álláspontját. Magyarország jól halad a pénzügyi unióhoz vezető úton, s az országnak nincs félnivalója, hiszen a mikrogazdaság egyre jobban igazodik az uniós modellhez. Azonban - különösen a föld- és csődtörvények tekintetében - rövid időn belül el kell érni a teljes jogharmonizációt.

Az általános forgalmi adó szintje szintén lényeges a versenyképesség szempontjából. Az AmCham szakértői a 17-18 százalékos legfelső kulcsot tartanák kívánatosnak.
A pénzügyi szektorban szükséges volna, hogy a bankok száma csökkenjen, és a tulajdonosi kör még nemzetközibbé váljon. 2007-re már nincs helyük az állami tulajdonban lévő bankoknak.. A jövő bankrendszere nem a fiókhálózatokra fog épülni. A digitalizáció – e-banking, SMS - forradalmasítani fogja a piacot, és Magyarországnak ki kell használnia jelenlegi előnyét. A következő öt év forradalmi változást hozhat a magánszemélyek hitel felhasználásában, s a gazdasági expanzió pozitívan hathat a jelzálogpiacra.
Jelentős lépéseket kell még megtenni a minden gazdaság motorjául szolgáló kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása érdekében – hangsúlyozta Richard Pelly. A kkv-k fejlődését a magán- és az állami szektornak együttesen kell felgyorsítania.

A fórumon külön szekció foglalkozott a versenyképesség kérdésével, ahol az AmCham véleménye szerint kiemelkedő jelentőségű a hazai közigazgatás/közszolgálat átfogó reformja. A kamara nevében Sugár András a Westel 900 GSM Rt. vezérigazgatója mondta el véleményét. Szerinte a közszféra megfelelő működését biztosító alapértékek – átláthatóság, a minőségbiztosítási rendszerek révén a minőségi szemlélet meghonosítása, a hatékonyságot mérő- (benchmark) és javítórendszer mind a magán, mind az állami szférában – meghatározóvá válása hazánk versenyképességének egyik kulcsa. Sugár András példaként az Európa bizottság által 2001. októberében kiadott Fehér könyvre hivatkozott, amely a TQM (Total Quality Management) tükrében bemutatja a jó kormányzás alapelveit. Ennek átvételére az AmCham és a Joint Venture Szövetség többször tett javaslatot.

Jó lenne, ha a multinacionális vállalatok egyre inkább Magyarországra telepítenék K+F részlegüket, és a magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások mind nagyobb hányadát hazai szakemberek állítanák elő. Mindehhez azonban szükséges a kormányzat koncepciózus, hosszú távra tervező, átfogó innovációs politikájának megalkotása, mivel az utóbbi években a hazai K+F elmaradt a világszínvonaltól – mondta Sugár András. Sőt, a közelmúlt tendenciái azt mutatják, hogy mind Lengyelországban, mind Csehországban a K+F kiadások részesedése az egy főre eső GDP-ből megelőzi már Magyarországét. Ez hosszútávon veszélyezteti hazánk versenyképességét.

Az AmCham egészségügyre vonatkozó álláspontját Székely Krisztina a Pfizer Hungary Kormányzati Kapcsolatok igazgatója ismertette. Az egészegészségügy nagyobb prioritást élvez, mintsem hogy költségvetési tehertételként legyen kezelve. Ez a jelen és a jövő humán erőforrásába történő beruházás. Ennek a szemléletváltásnak a feltétele egy a kormányzati cikluson átívelő politikai akarat. Ami ehhez szükséges: a versengő, üzleti alapú kiegészítő biztosítók megjelenése által - a szolidaritási alapon működő közegészségügyi modell mellett - nyerjen teret a piaci modell; az egészségügy ellenőrzött privatizációja; szektor semleges finanszírozás; a kasszák átjárhatósága.
A megelőzés eredményeinek finanszírozása, és a beteg állapotának megfelelő szintű ellátás terén fokozni kell a hatékonyságot. Az Amcham szakértői úgy vélik, hogy a mennyiség finanszírozása helyett a hatékonyságfinanszírozásának kellene előtérbe kerülnie. Szintén fontos lenne, hogy a biztosító által fizetett működési költségek piaci árúak legyenek, és tartalmazzák az amortizációt, a menedzsment ösztönözve legyen a költséghatékony forrásfelhasználásra, valamint, hogy emelkedjen a humánerőforrás képzettségi és jövedelmi szintje.

Öt év múlva olyan Magyarországot szeretnénk magunk előtt látni – mondja az AmCham hozzászólójaként David Young, a Kohlmann & Young személyzeti tanácsadó cég partnere – amelyben magas az egyetemet, főiskolát, szakoktatási intézményt végzők száma, és ezek a szakemberek megfelelnek egy korszerű gazdaság követelményeinek. Ennek érdekében a kormánynak komoly forrásokat kell fordítania az oktatásra, amely pénzt értelmesen és hatékonyan kell elkölteni. Az üzleti életnek a jövőben minden szinten szorosan együtt kell működnie az oktatási intézményekkel. A business világ szereplőinek anyagilag támogatnia kell a kutatást, és az oktatókat, ösztöndíjakat kell létrehozniuk, és már tanulmányaik befejezését megelőzően is keresniük kell a kapcsolatot a diákokkal.


Pártos vélemények a gazdaságról


Véleményvezér

Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben

Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben 

Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba

Ömlik az uniós pénz Lengyelországba 

Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo