Az első három negyedév során Magyarországon 5740 közbeszerzési eljárás zárult le eredményesen 1930,3 milliárd forint összértékben. 2021 és 2022 azonos időszakában csaknem ugyanennyi közbeszerzés volt, ám összértékük tavalyelőtt 2447,8 milliárd forint, tavaly 3628,5 milliárd forint volt. Kovács László azt mondta, a visszaesés részben az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségekkel magyarázható.
A hatósági összesítés szerint az építési beruházások aránya az idén 37,6 százalék, értékük alapján 32,1 százalék, az árubeszerzéseké 34,2 százalék, illetve 37,1 százalék, a szolgáltatásoké darbaszámban 28,2 százalék, értékben 30,8 százalék. Éves összevetésben jelentős változás az építési eljárások összértékében látszik: 2250,8 milliárd forintról 619,5 milliárd forintra esett vissza.
A hatóság elnöke üdvözölte, hogy a közbeszerzési piacot az adatok alapján továbbra is a mikro- kis- és közepes vállalkozások uralják. Az eljárásokból darabszám szerint évek óta több mint 80 százalékkal, az idén 83,7 százalékkal részesednek, a közbeszerzési összértékből pedig 68,4 százalékkal, ami az utóbbi évek legmagasabb aránya.
Kovács László szerint kedvező irányú változást jelez az egyajánlatos szerződések visszaszorulása is, az idén szinte minden összevetésben csökkenés látszik 2022-höz képest. Nemzeti eljárásrendben az egyajánlatos szerződések aránya a teljes darabszámon belül 21,9 százalékról 14,8 százalékra, összértéken belül 11,9 százalékról 7,6 százalékra csökkent. Az uniós eljárásrendben a darabszámon belüli arány évek óta csökken, az idei első 9 hónapban 34,6 százalékra mérséklődött, az összértéken belüli részesedés idén 29,7 százalék. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma csaknem változatlan, tavaly 164 darab volt, idén 165. A nemzeti eljárásrendben 1,5 százalék alatti, uniós eljárásrendben is mindössze 4 százalék körüli az arányuk. Ugyancsak a versenyhelyzet javulását jelzi, hogy egy közbeszerzési eljárásra az idén átlagosan 7,8 ajánlat érkezett, míg tavalyelőtt 7, tavaly pedig 6,3 - tette hozzá Kovács László.
