Tállai András, a pénzügyi tárca politikai államtitkára megerősítette, hogy a tervek szerint még az év végéig létrejön ez az alap. Tállai ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy más pénzeszközöket is bevonnak majd, ha a koncepciót a kormány is jóváhagyja. Láthatóan megnövekedett az igény a kis- és közepes vállalkozói szektorból újabb pénzeszközökre, amit jól reprezentál az is, hogy egy év alatt a duplájára, több mint 900 milliárd forintra nőtt a hitelállomány.

Szakértők elmondták, nem magyarországi specialitás, hogy nem költik el az EU-s pénzeket, miután a megpályázott és az odaítélt támogatások csak akkor kerülnek a nyerteshez, ha a kérelmet Brüsszelben is jóváhagyják.
Ez pedig egyéves átfutási idővel is járhat. Probléma még az is, hogy a különböző PHARE-tenderek céljait minimálisan ismerik a pályázók. A transzparencia hiánya az említett konstrukcióval ha az államkincstár lesz az alap kezelője, lefedezhetővé válik.

Jelenleg 150-170 millió euró még el nem költött PHARE-támogatás áll hazánk rendelkezésére annak következtében, hogy az 1996-98. évi EU-s dotációk döntő hányada még felhasználatlan. Ez a pénz lehet a nemzeti kockázatitőke-alap financiális háttere. A PM-ben jelenleg szakmai egyeztetés alatt lévő tervezet szerint a nagyobb hatékonyság, a könnyebb hozzáférhetőség érdekében valószínűleg az államkincstáron belül hozzák létre a pénzeket kezelő nemzeti kockázatitőke-alapot. Az elképzelések alapján a budapesti misszió meghatározott összegig, 4-5 millió euróig saját hatáskörében engedélyezhet projektfinanszírozásokhoz PHARE-forrást.

Szakértők úgy nyilatkoztak, hogy elköltetlen EU-s pénzek szinte mindegyik támogatásban részesített közép-európai országban találhatók. Ennek oka: a megpályázott és az odaítélt pénzek akkor kerülnek a nyerteshez, ha a kérelmet Brüsszelben is támogatják. Egy ilyen procedúra akár egyéves átfutási időt is igényelhet. Másik gond: a különböző tenderek céljait minimálisan ismerik a pályázók, azaz lényegében a transzparencia hiánya ezzel a konstrukcióval lefedezhetővé válik.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy láthatóan megnövekedett az igény a kis- és közepes vállalkozói szektorból újabb pénzeszközökre, amit jól reprezentál az is, hogy egy év alatt a duplájára, több mint 900 milliárd forintra nőtt a hitelállomány. Miközben a vállalkozások száma csökkent, nőtt a teljesítményük.
Várhatóan 2001. végéig létrejön ez a kockázatitőke-társasághoz hasonló gazdasági vállalkozás a PM égisze alatt. A szaktárcánál azzal is kalkulálnak, hogy nem csak EU-s pénzeket vonnak be a kis- és közepes vállalkozások forrásigényeinek kielégítésére.

A jelenlegi koncepció szerint egy vállalkozásban csak 25 százalékos tulajdoni hányadot szerezne az állam, s ehhez maximum 15 millió forintos tőkét, valamint hitelt biztosítana. A nemzeti pénzügyi alap részesedését a későbbiekben az érintett vállalkozás természetesen kivásárolhatná. A kockázatitőke-társaságok az átlagosnál jóval magasabb hozam érdekében a szokásosnál nagyobb kockázatot vállalnak, ezért elsősorban olyan projektekbe fektetnek be, amelyektől nagy növekedőképességet remélnek, általában középtávon.

Forrás: Magyar Nemzet