Alkudozni szeretnek, tanulni nem?

Az üzleti döntéshozók fele még sosem vett részt vezetői tréningen, közel kétharmaduk egyáltalán nem tárgyal idegen nyelven, többségük viszont alkudozik az ármegbeszéléseken - derült ki a KutatóCentrum legutóbbi felméréséből.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az üzleti döntéshozók 60 százaléka gyakran alkudozik ártárgyalásokon, és csupán a válaszadók 13 százaléka nem próbált soha egyezkedni az árról - derült ki a KutatóCentum legutóbbi felméréséből. A nem reprezentatív kutatás keretében 1526 üzleti döntéshozót kérdeztek meg tárgyalásokkal és tréningekkel kapcsolatos attitűdjükről, ismereteikről. A kisebb és nagyobb cégek döntéshozói közel azonos mértékben szeretnek alkudozni - előbbinél 59, utóbbinál 62 százalék az árról szívesen egyeztetők aránya. Sikeres megállapodás esetén a szerződések megkötéséhez jellemzően a nagyvállalatok vesznek igénybe ügyvédi segítséget (73 százalék), a kisebb cégek inkább maguk készítik el a megállapodásokat.

Nem képezik magukat a vezetők

A kutatás háttere
A felmérést a KutatóCentrum 2007. szeptember 20. és október 17. között, 1526 üzleti döntéshozó online megkérdezésével végezte. A válaszadók 65 százaléka 50, vagy annál kevesebb főt foglalkoztató cégnél, míg 35 százaléka nagyobb vállalatnál dolgozik. A kutatás nem volt reprezentatív, a tanulmányban szereplő megállapítások a felmérés résztvevőire vonatkoznak.
Annak ellenére, hogy vállalati mérettől függetlenül a válaszadók többsége legalább heti egy tárgyaláson részt vesz, mindössze 22 százalék szokott gyakran prezentációt tartani. A megkérdezettek egynegyede egyáltalán nem alkalmazza ezt az eszközt. A válaszadók nagy része nem szereti a hosszú előadásokat, a kutatásban részt vevők több mint háromnegyede szerint egy ideális prezentáció hossza legfeljebb fél óra. Meglepő módon az üzleti döntéshozók nem csak prezentálni nem szoktak, de az idegen nyelvek használata sem jellemző rájuk. A nagyobb vállalatok munkatársai gyakrabban tárgyalnak külföldi partnerrel - 43 százalékuk legalább alkalomszerűen használ idegen nyelveket -, szemben a kisebb vállalatok munkatársaival, akik kétharmadának nincs szüksége idegen nyelvek használatára munkája során. (A magyar közoktatást szemlélve, a jövő generációi sem tudnak majd jobban angolul...)

A megkérdezett üzleti döntéshozók fele még sosem vett részt vezetői tréningen, 21 százaléka csupán egyetlen alkalommal, míg a döntéshozók 31 százaléka rendszeresen jár továbbképzésekre. A tendencia mégis javuló, mivel az egy évvel korábbi eredményeket vizsgálva kiderül, hogy a rendszeresen tréningen részt vevők aránya emelkedett (19 százalékról 31 százalékra nőtt), bár azok száma nem változott, akik korábban sem tartották szükségesnek a továbbképzéseket. Az eredményekből az is kiderül, hogy jellemzően a nagyobb vállalatoknál fordítanak több figyelmet és pénzt az ilyen jellegű tréningekre.

A KutatóCentrum rendszeresen jelentkezik tematikus felméréseivel, melyeknek célja, hogy magas színvonalú kutatási eredményeivel megkönnyítse ügyfelei döntéshozatalát. A kutatások főbb eredményei ingyenesen letölthetőek a vállalat weboldaláról.

Véleményvezér

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.
Dübörög a bevásárlóturizmus, százezer forintot spórolt egy család, hogy olaszban vette a Barilla tésztát

Dübörög a bevásárlóturizmus, százezer forintot spórolt egy család, hogy olaszban vette a Barilla tésztát 

Nagyot lehet külföldön nyerni, ha jól figyeljük az árakat.
A védőnők helyzete katasztrofális lett, amióta a kormány gondozása alá kerültek

A védőnők helyzete katasztrofális lett, amióta a kormány gondozása alá kerültek 

Újabb fekélyes terület az egészségügy területén.
A magyarok többsége nem bízik saját állama szavahihetőségében

A magyarok többsége nem bízik saját állama szavahihetőségében 

Szomorú társadalmi látlelet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo