A kamatplafonnal a kormányzat célja az volt, hogy beindítsa a hónapok óta mélyrepülésben lévő lakáshitelpiacot, a látványos fellendüléshez azonban az edidiginél jóval kedvezőbb kölcsönökre lenne szükség, hiszen az ügyfelek még jól emlékezhetnek a két évvel ezelőtti ajánlatokra, amikor 4-5 százalékos THM-mel és az összköltséget tekintve milliókkal olcsóbban lehetett lakáshitelhez jutni. A nagyobb kamatcsökkentést azonban egyelőre a jelzáloghitelek árát befolyásoló referenciakamatok sem segítik, hiszen a BIRS 7 és 8 százalék közé ragadt, holott az idén már többször volt ez alatt is. 

Ha valami megmozgathatja a lakásvásárlók fantáziáját, az sokkal inkább a januárban induló, 3 százalékos kamattal felvehető, akár 50 millió forintot is elérő CSOK Plusz hitel lehet, ez azonban csak azoknak a fiatal házaspároknak lesz elérhető, akik terveznek gyermeket. A további gyermeket nem vállaló családok számára pedig év végéig érhető el a hagyományos, újabban városi CSOK-nak nevezett támogatási forma, ami legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt jelenthet, gyerekek számától függően.

A személyi kölcsönöknél ugyan nem kért a kormány a bankoktól kamatplafont, de az elmúlt hetekben mégis megálltak a bankok ezeknél a hiteleknél is a kamatcsökkentéssel, elvétve változtattak csak. Ennek okát nem a referenciakamatokban kell keresni, hiszen azok tempósan követik a jegybanki lépéseket, és így történt ez az elmúlt MNB-döntést követően is.