Aki nem lép egyszerre, az Szlovákia - írhattuk ez év februárja végén akkori cikkünk címében, mivel beszámoltunk a GKI Gazdaságkutató ZRt.-nek - a Microsoft támogatásával készült - üzleti környezeti indexéről. Vértes András GKI-elnök februárban arra a következtetésre jutott, hogy 2000 óta a magyar, a cseh, a lengyel, a szlovák és a szlovén a szubjektív, illetve objektív elemeket egyaránt tartalmazó versenyképességi számítás mindenképpen Szlovákia kiemelkedő teljesítményére hívja fel a figyelmet. És - tette hozzá akkor - ugyanakkor semmivel sem marad el Magyarország a többi állam ebbéli adataival összemérve.
A június 7-én tartott, ugyancsak a versenyképességi indexet bemutató GKI-tájékoztatón Vértes András ugyanannak a Szlovákiának a negyedik negyedéves termelékenységi mutatóját elemezve akár azt is mondhatta volna, hogy aki most már egyszerre lép (velünk is), az a mi északi szomszédunk. A közkeletű információkkal szemben Szlovákia nem annyira elhúz, hanem betagolódik a többi visegrádi ország alkotta sorba, Szlovénia pedig mintha euró-övezeti csatlakozási veszteséget láttatna. Vértes András azt azonban fontosnak tartotta leszögezni, hogy a versenyképességet reálisan nem negyedéves adatsorok alapján, hanem 3-5 éves távon lehet értékelni.
A makrogazdasági teljesítmény, a munkatermelékenység, a relatív költség-versenyképesség a versenyképességi indexet alkotó három adattömeg. Most már Ausztriát és Romániát is ezen információk alapján vizsgálja a gazdaságkutató. A június 7-én közzétett értékelés szerint a hét ország közül négynek, köztük Magyarországnak és Ausztriának is jelentősen nőtt a versenyképességi indexe, de az leggyorsabban Csehországban és Lengyelországban emelkedett a vizsgált időszakban, 2006 negyedik negyedévében. S amire külön is utalt Vértes András: az index Romániában és Szlovákiában stagnált, Szlovéniában pedig romlott. A makrogazdasági teljesítmény Romániában kiugróan, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovéniában dinamikusan, míg Ausztriában szerényen javult.
A GKI rendszeresen elemzi az üzleti környezetet, s az így kialakított indexet is publikálja. Ez az index a környezet hatásának négy legfontosabb elemét - a gazdasági környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a gazdálkodásba bevont tőke árát, az üzleti infrastruktúra fejlettségét - összegzi. Mivel itt csak hazai adatok alapján végzett számítások láttatják az időben bekövetkező változásokat, a legutóbbi negyedévet is mérni tudták. A GKI az első negyedévi üzleti környezeti indexről azt tehette közzé ezúttal, hogy határozottan javultak a kimutatott értékek. A számok eseményekben kifejezve: a tavalyi választások után a romló tendencia roppant alacsony indexet produkált, a harmadik és a negyedig negyedévben inkább az ingadozás volt megfigyelhető, míg január óta fokozatos javulással lehet számolni. A 100-as fokozatú skálán már meghaladta az index a 60-at, noha volt az a tavalyi választások után 29 is.
