Hazánk lakosságának 19 százaléka, körülbelül 1,9 millió fő tartozik a 65 év felettiek korosztályába. Közülük 1,3 millióan valamilyen korlátozottsággal élnek és segítségre, ellátásra, valamint gyakori orvosi kezelésekre szorulnak. Házi segítségnyújtást mindössze 7 százalék kap, idősek otthonában 3 százalék él, ők ott kapnak szakellátást. A fennmaradó 90 százalék, összesen 1,1 millió időskorú önmagára vagy jobb esetben a családjára van utalva. Ellenben több mint 31 százalékuk egyedül él, így se házastárs, se pedig a családtag nem tölti be az aktív gondozói szerepet.
Miközben folyamatosan nő a gondozási igény, az ellátórendszerek fenntartása egyre nehezebb, helyek korlátozottan érhetők el. Ezért, ha a betegség jellege megengedi, egyre többen választják az otthoni betegellátást, amit egy hozzátartozó, vagy ápolónő végez. Az idős hozzátartozó gondozásának felvállalásával a családtagok jelentős terhet vállalnak magukra, ápolónő fogadása pedig komoly anyagi kiadást jelenthet a családnak. Ráadásul a Pénzcentrum friss kutatásából kiderült, hogy amíg 2022-ben minden hatodik magyar nyugdíjasnak okozott problémát a mindennapokban a rossz egészségi állapota, az arányuk 2023-ra már majdnem 20 százalékra nőtt – ami részben azzal magyarázható, hogy egyre magasabbak a gyógyszerköltségek, és ez pedig már az egészségüket fenyegeti. Azonban a kutatásból körvonalazódott az is, hogy a válaszadó nyugdíjasok 16,9 százalékának hónapról hónapra anyagi gondjai vannak, és 37,7 százalékuk épphogy csak kijön a jövedelméből, viszont félretenni már nem tud. Csupán 15,8 százalék jön ki gond nélkül a bevételeiből és tud képezni emellett tartalékot is.
