Adófizetés nélkül

Hosszú távú befektetési számla kimunkálásával, majd pedig bevezetésével ösztönözne megtakarításra a börze és két szövetség, lehetővé téve, hogy ne keletkezzék adófizetési kötelezettség.

Kártékonyan logikus lépése a kormányzatnak, hogy az új adórendszer révén bevonja a tő­kejö­ve­del­me­­ket a közteherviselési rendszerbe. Az adóztatás természetesen a fiskális sta­bilizációs célokat szem előtt tartva érthető és elfogadható. Ugyanakkor, ha az állam ko­mo­lyan gondolja az öngondoskodás támogatását, akkor a megszorító intézkedések mellett is biz­to­sítania kell a hosszú távú megtakarítások ösztönzését. A tőzsdei árfolyamnyereség-adó, illetve a kamatadó bevezetése új, kedvezőtlen fel­tétel­rend­szer elé állította a hazai lakosságot. A lakossági megtakarítások ösztönzésére, a hosszú távú befektetői szemlélet erősítésére azonban a makrogazdasági stabilizáció köze­pet­te is nagy hangsúlyt kell fektetni. A Budapesti Értéktőzsde Zrt. a Befektetési Szolgál­ta­tók Szövetségével és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyaror­szá­gi Szövetségével közösen egy olyan átfogó javaslatot dolgozott ki, mellyel tá­mo­gathatóvá válik a hosszú távú befektetés-ösztönzés, az egyéni öngondoskodás előse­gí­tése. Ez a konstrukció a hosszú távú befektetési számla, melynek segítségével a tar­tós, legalább három éves megtakarításokon elért tőkejövedelem adómentessé tehető.

Az elmúlt években a Magyarországon lejátszódó gazdasági folyamatok nagymértékben meg­ha­tá­rozták az emberek takarékossági, öngondoskodási szemléletét és a befektetési kultúráját. E hatások eredményeképpen ismét egyre hangsúlyosabb az egyéni szociális biztonság megte­rem­tése, az állami gondosodás mellett az öngondoskodás szemléletének és a lakosság hosszú tá­­vú befektetési hajlandóságának erősítése. Az árfolyamnyereség-adó és a kamatadó bevezetése egyértelműen hátrányosan érinti az egyéb­ként sem megfelelő mértékű lakossági megtakarítási hajlandóságot, negatívan hatva a gaz­daság tőkeellátottságára. A megfelelő mértékű hazai tőkefelhalmozás ugyanakkor nélkü­löz­hetetlen lenne a gazdaság fenntartható növekedéséhez és stabilitásához. Éppen ezért a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére a fejlett piacgazdaságok is komoly figyelmet for­dí­ta­nak. A javaslat szerint a hosszú távú befektetési számlán elhelyezett befizetések legalább 3 évi be­fek­tetése esetén az elért kamatbevételek és árfolyamnyereség után a befektetőnek nem ke­let­­kezne adófizetési kötelezettsége. Természetesen a jövedelmek három évnél korábbi kivé­te­le­kor a befektető nem mentesülne az adófizetési kötelezettség alól.

A hosszú távú befektetési számlát használó befektető nem a konkrét értékpapírok meg­tar­tá­sa alapján mentesülhet az adófizetés alól, hanem a befektetni kívánt befizetett összegek idő­pont­­jától függően. A koncepció szerint a befektető a befizetett összegből vásárolt érték­pa­pí­rok utáni nyereséget legkorábban a befizetés utáni adóévet követő 3. adóévtől veheti fel vagy utal­hatja át számlájáról adómentesen. Úgy, hogy a hosszú távú befektetési számlán csak EU és OECD tagállamokban kibo­csá­tott értékpapírok tarthatók. (Befektetési jegyek, hitelviszonyt megtestesítő ér­ték­papírok, tőzsdei részvények és származtatott termékek.) A számla lényege, hogy amennyiben a befektető a befizetés adóévét követő 3. adó­év végéig megtartja a számlára befizetett tőkén keletkezett jövedelmét, úgy az men­tesül az adó alól. Ha a számlatulajdonos a befektetéseken keletkezett nye­reségét ki szeretné venni a három éves időperióduson belül, a kivét egyéb jöve­delemnek minősül, mely után az szja szerint adózik. Ezt az adót nem a szol­gál­tató, hanem a befektető vallja be és fizeti meg a szolgáltató igazolása alap­ján.

A számla zárt rendszert alkot, hiszen a kedvezményt csak az árfolyamnyereség- és kamatadóra nyújtja, az egyének egyéb adó­fize­té­si kötelezettségét nem érinti. A javaslat egyértelmű előnyét a konstrukció egyszerűsége és áttekinthetősége jelenti. A hosszú távú befektetési számla oly módon nyújt lehetőséget a hosszú távú megtakarítások ösz­tönzésére, hogy eközben a legcsekélyebb mértékben sem veszélyezteti a belső egyen­súly­te­remtés gazdaságpolitikai célkitűzéseit. A koncepciót kidolgozó három szervezet, a Bu­da­pes­ti Értéktőzsde Zrt., a Befektetési Szolgál­ta­tók Szövetsége és a Befektetési Alap­ke­ze­lők és Vagyonkezelők Magyaror­szá­gi Szövetsége vállalja, hogy a koncepció meg­valósításához szükséges jogszabály-módosítások előkészítésében aktívan közreműködik, se­gítve a hosszú távú befektetési számla mihamarabbi bevezetését.

Véleményvezér

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében 

A ketchup ártalmatlannak bizonyult.
Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra

Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra 

Páratlan kilátás jár a NER-es birtok mellé.
Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak 

Bajban a kulturális és innovációs miniszter.
Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen

Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen 

Európa végére süllyedtünk.
Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen

Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen 

Az ügyeskedők nagy korszaka jöhet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo