Kártékonyan logikus lépése a kormányzatnak, hogy az új adórendszer révén bevonja a tőkejövedelmeket a közteherviselési rendszerbe. Az adóztatás természetesen a fiskális stabilizációs célokat szem előtt tartva érthető és elfogadható. Ugyanakkor, ha az állam komolyan gondolja az öngondoskodás támogatását, akkor a megszorító intézkedések mellett is biztosítania kell a hosszú távú megtakarítások ösztönzését. A tőzsdei árfolyamnyereség-adó, illetve a kamatadó bevezetése új, kedvezőtlen feltételrendszer elé állította a hazai lakosságot. A lakossági megtakarítások ösztönzésére, a hosszú távú befektetői szemlélet erősítésére azonban a makrogazdasági stabilizáció közepette is nagy hangsúlyt kell fektetni. A Budapesti Értéktőzsde Zrt. a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével közösen egy olyan átfogó javaslatot dolgozott ki, mellyel támogathatóvá válik a hosszú távú befektetés-ösztönzés, az egyéni öngondoskodás elősegítése. Ez a konstrukció a hosszú távú befektetési számla, melynek segítségével a tartós, legalább három éves megtakarításokon elért tőkejövedelem adómentessé tehető.
Az elmúlt években a Magyarországon lejátszódó gazdasági folyamatok nagymértékben meghatározták az emberek takarékossági, öngondoskodási szemléletét és a befektetési kultúráját. E hatások eredményeképpen ismét egyre hangsúlyosabb az egyéni szociális biztonság megteremtése, az állami gondosodás mellett az öngondoskodás szemléletének és a lakosság hosszú távú befektetési hajlandóságának erősítése. Az árfolyamnyereség-adó és a kamatadó bevezetése egyértelműen hátrányosan érinti az egyébként sem megfelelő mértékű lakossági megtakarítási hajlandóságot, negatívan hatva a gazdaság tőkeellátottságára. A megfelelő mértékű hazai tőkefelhalmozás ugyanakkor nélkülözhetetlen lenne a gazdaság fenntartható növekedéséhez és stabilitásához. Éppen ezért a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére a fejlett piacgazdaságok is komoly figyelmet fordítanak. A javaslat szerint a hosszú távú befektetési számlán elhelyezett befizetések legalább 3 évi befektetése esetén az elért kamatbevételek és árfolyamnyereség után a befektetőnek nem keletkezne adófizetési kötelezettsége. Természetesen a jövedelmek három évnél korábbi kivételekor a befektető nem mentesülne az adófizetési kötelezettség alól.
A hosszú távú befektetési számlát használó befektető nem a konkrét értékpapírok megtartása alapján mentesülhet az adófizetés alól, hanem a befektetni kívánt befizetett összegek időpontjától függően. A koncepció szerint a befektető a befizetett összegből vásárolt értékpapírok utáni nyereséget legkorábban a befizetés utáni adóévet követő 3. adóévtől veheti fel vagy utalhatja át számlájáról adómentesen. Úgy, hogy a hosszú távú befektetési számlán csak EU és OECD tagállamokban kibocsátott értékpapírok tarthatók. (Befektetési jegyek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tőzsdei részvények és származtatott termékek.) A számla lényege, hogy amennyiben a befektető a befizetés adóévét követő 3. adóév végéig megtartja a számlára befizetett tőkén keletkezett jövedelmét, úgy az mentesül az adó alól. Ha a számlatulajdonos a befektetéseken keletkezett nyereségét ki szeretné venni a három éves időperióduson belül, a kivét egyéb jövedelemnek minősül, mely után az szja szerint adózik. Ezt az adót nem a szolgáltató, hanem a befektető vallja be és fizeti meg a szolgáltató igazolása alapján.
A számla zárt rendszert alkot, hiszen a kedvezményt csak az árfolyamnyereség- és kamatadóra nyújtja, az egyének egyéb adófizetési kötelezettségét nem érinti. A javaslat egyértelmű előnyét a konstrukció egyszerűsége és áttekinthetősége jelenti. A hosszú távú befektetési számla oly módon nyújt lehetőséget a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére, hogy eközben a legcsekélyebb mértékben sem veszélyezteti a belső egyensúlyteremtés gazdaságpolitikai célkitűzéseit. A koncepciót kidolgozó három szervezet, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége vállalja, hogy a koncepció megvalósításához szükséges jogszabály-módosítások előkészítésében aktívan közreműködik, segítve a hosszú távú befektetési számla mihamarabbi bevezetését.