A kormány múlt hét szerdán állásfoglalt arról, hogy lesz elvárt adó. A régi és az új elvárt adó között az lesz a különbség, hogy a régi nem kínált választási lehetőséget az adófizetőnek, az új lehetővé teszi, ha a vállalkozó úgy érzi, nem tudja megfizetni az elvárt adót, akkor nem fizeti meg, de bizonyítania kell az adóhatóság felé, hogy tényleg nem tudja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét, mert annyira veszteséges. Továbbra is az árbevétel 2 százaléka lenne az adóalap, és a mértéke 10, illetve 16 százalék lenne attól függően, hogy kire mi vonatkozik.
Pichler Ferenc elmondta, hogy a gazdasági versenyképességi kerekasztal képviselőivel is konzultál majd a Pénzügyminisztérium, a tervek szerint a kormány elé március 28-án kerül az előterjesztés, és 2007. második félévében működne az elvárt adó. A Pénzügyminisztérium azzal számolt, hogy a cégeket és egyéni vállalkozókat érintő elvárt adóból eredetileg mintegy 60 milliárd forint folyt volna be a költségvetésbe, de ha az elvárt adónem a második félévben belép, akkor 30 milliárd forint bevételt jelentene, a kieső másik 30 milliárd forintot pedig az egyensúlyi tartalékból fedezi a költségvetés.
Nem a vállalkozónak kell folyton bizonyítani
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta: a pénzügyminiszter arról tájékoztatta őket, hogy a kormány az adózók körét kívánja szélesíteni. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: a VOSZ továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, amely szerint jogállamban az a normális út, ha a hatóság bizonyít, és nem a vállalkozónak kell állandóan igazolnia tisztességességét. #page#A VOSZ továbbra is azt tartaná elfogadhatónak, ha reális jövedelemi viszonyok alapján és nem árbevétel szerint kellene adót fizetni, és nem tartják szerencsésnek, hogy évközben változik az adózással kapcsolatos szabályozás.
Dávid Ferenc szerint jó lenne a jövőben arról is beszélni, hogy az alultervezett infláció kapcsán milyen bevételi többlete lesz a költségvetésnek, kompenzálja-e ez az elvárt adó megsemmisítése miatti bevételkiesést. A VOSZ főtitkárának tájékoztatása szerint a pénzügyminiszter a szociális partnerek kezdeményezésére nem zárkózott el az elöl a kezdeményezés elöl, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megvitassa a kormány hivatalos álláspontját.
Jobb, mint volt
Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) főtitkára elmondta, hogy szövetségük szerint a gazdaság versenyképességét inkább a terhek csökkentése szolgálná. A kormány új elképzelése megpróbálja azokat a hiányosságokat kiküszöbölni, amelyek miatt az elvárt adó nem léphetett hatályba. Véleményük szerint a vállalkozások teherviselő képességét, versenyképességét és a vállalkozások feltételezett tisztességes adómorálját kell figyelembe venni. Az MGYOSZ főtitkára szerinte a mostani kormányzati elképzelés közelebb van ezekhez a szempontokhoz, mint az előző volt.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint helyes elképzelése az adózók körének szélesítése, ugyanakkor szerintük ezt aggályos technikával kívánják megvalósítani. A kamara szerint aggályos, hogy az iparűzési adó elvén épülne fel, növeli az adminisztrációs terheket, tovább bonyolítja az egyébként is bonyolult adórendszert, év közbeni adóváltoztatást jelent, alkufolyamatot generálhat az adóhatóság és a vállalkozások között. Az MKIK elnöke szerint kérdés, hogy az új elképzelés hogyan fog működni a veszteséges állami cégeknél. A kamara elnöke szerint a kormánynak stratégiát kellene kidolgoznia a fekete gazdaság visszaszorítására, ami mögé szívesen odaállnának. Parragh László szerint versenyképes adórendszert létrehozó adóreformot kellene csinálni, aminek a tartalmát és menetrendjét be kellene mutatni a gazdaság szereplőinek.
