A Peter Hain északír-ügyi miniszter, aki jelöltette magát a Labour helyettes vezetői posztjára Tony Blair kormányfő őszig várható távozása után, a konzervatív The Sunday Telegraphnak azt mondta: a londoni pénzügyi negyedben kiosztott több millió fontos jutalmak "groteszk" méretű vagyoni különbségeket eredményeznek, amelyek "az irigységet és a bűnözést táplálják".
Hain szerint az átlagfizetésből élők úgy érzik, hogy kialakult "egy szupergazdag osztály a csúcson". Amikor négyezer citybeli alkalmazott több mint egymillió font prémiumot kap, "azt az emberek nem tartják arányosnak", tette hozzá. A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) - az egyik legnagyobb, nem befektetési banki jellegű londoni gazdaságelemző cég - néhány hete kiadott becslése szerint a 2006-2007-es prémiumszezonban a City befektetési és egyéb pénzügyi szolgáltatási területeken dolgozó alkalmazottai az előző évben kiosztott 7,4 milliárd fontnál 18,3 százalékkal több, összesen 8,8 milliárd font (3400 milliárd forint) jutalmat vihettek haza. A CEBR szerint az idei szezonban a City alkalmazottai közül 4200-an részesültek egymillió font feletti jutalomban a tavalyi 3000 prémiummilliomos helyett. Az intézet szerint a Cityben kiosztott jutalmaknak mintegy a fele a londoni ingatlanpiacra áramlik.
Átlagos lakásár: 250 millió forint
Az egyik vezető londoni ingatlanár-figyelő cég, a Hometrack nemrég kiadott jelentése szerint a citybeli rekord prémiumok és a lakóingatlan-hiány máris az egekbe hajtotta a londoni lakásárakat. A Hometrack adatai szerint a lakáscélú ingatlanok ára a legkeresettebb londoni kerületekben havonta 2 százalékkal - átlagosan több mint 12 ezer fonttal - emelkedik, és például az igen divatos nyugat-londoni Kensington & Chelsea kerületben az átlagos lakásár most már meghaladja a 648 ezer fontot (250 millió forint). Egyes chelsea-i ingatlanközvetítők portfoliójában szerepelnek 2,5 millió fontért (csaknem egymilliárd forint) kínált lakások is.
Peter Hain a vasárnap megjelent interjúban azt mondta: nem hiszi, hogy a citybeli alkalmazottak csak az ilyen mértékű prémiumokért dolgoznak ott. "Miért nem adják oda annak a 8,8 milliárd fontnak a kétharmadát jótékonysági célokra, vagy olyan rehabilitációs beruházásokra, amelyek a City bőségétől egy mérföldre élő munkanélküli fiatalok javát szolgálják" - kérdezte a miniszter. Hain alig burkoltan utalt arra, hogy a hatalmas prémiumokat esetleg jogi úton korlátozzák, mondván: a Citynek saját érdekében állna a példamutatás, ha nem akarja kitenni magát szélesebb körű szabályozást vagy adómódosításokat célzó támadásoknak. Hozzátette: a kérdés vagy önszabályozással, erkölcsi és társadalmi felelősséget mutató módon oldódik meg, vagy "más megoldások merülnek fel".
Legkevésbé fenyegetőzésre van szükségük
A Brit Kereskedelmi Kamarák Szövetségének elnöke, David Frost azt mondta a lapnak: a Citynek a legkevésbé a kormányzati fenyegetőzésre van szüksége. Hozzátette: adózott prémiumokról van szó, és az egyén dolga eldönteni, hogy ezt a jövedelmet mire költi.
Frost szerint egyébként is "erősödik az emberbaráti tevékenység ... a vállalatok nagyon komoly mértékben jelen vannak környezetük életében".
