Zoellick szerint a GDP, illetve a külkereskedelem alakulásának olyan mérvű globális csökkenésére kell felkészülni, amire nem volt példa a második világháború, illetve pontosabban a nyolcvan évvel ezelőtt kezdődött gazdasági világválság óta. Figyelmeztetett arra is, hogy a gazdaságösztönző csomagok jelenlegi, szabályozatlan áradata újabb világméretű összeomláshoz fog vezetni, ha nem teszik rendbe a hitelezési rendszert.

Ez, mármint a pénzeknek a gazdaságba pumpálása - magyarázta - olyan, mint amikor "feldobják" a szervezet vércukorszintjét: ha a hitelezés nem indul be újra, akkor a "cukorszint" újra le fog esni. Most tehát - következtetett - a legfontosabb probléma, amivel szembe kell nézni, az a "rossz kinnlevőségek" problémája és a bankok újratőkésítése.

A Világbank elnöke szerint a válság legnagyobb hullámai még nem érték el a fejlett országok "partjait". Felhívta a figyelmet arra, hogy a szegény országokban a globális válság közvetett hatásaként egyes számítások szerint akár 400 ezer kisgyermek is meghalhat, részben a rosszul tápláltság következtében. Ha a fejlett ipari országok konjunktúraélénkítő intézkedéscsomagjainak értékéből csak egy százalékot a szegény országok megsegítésére, például élelmiszerprogramokra vagy útépítésre fordítanának, akkor 15 milliárd dollár jöhetne össze - tette hozzá.