Egy, az Európai Unión belül végzett 2008-as kutatás szerint a megkérdezettek 15 százaléka vallotta azt, hogy hátrányos megkülönböztetésben volt része. Ebben azonban jelen van a szubjektív diszkrimináció is, amely azt jelenti, hogy az interjúalany hátrányként fogalmaz meg olyan eseményt, amely igazából "csak" szubjektíve volt hátrányos megkülönböztetés - avatta be a HR Portált egy friss kutatásba Dr. Tardos Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) Gazdálkodási és menedzsment szak vezetője.

A diszkrimináció a társadalomban gyökeredzik

Számos hazai, uniós forrásból támogatott program (ÚMFT, HEFOP, TÁMOP stb.), projekt tesz ma arra kísérletet, hogy javítson a foglalkoztatás helyzetén, a munkaerő-piaci diszkrimináción azáltal, hogy megpróbálja elhelyezni a leszakadó rétegeket, megfelelő végzettséggel, tréninggel tudással felvértezve, annak érdekében, hogy visszakerüljenek a munka világába. Tardos Katalin úgy vélekedik, hogy érzékelhető némi változás az ösztönző projektek indulása óta, de ez nem számottevő és nem a belefektetett pénz, illetve energia arányában. - Azt azonban nem merném állítani, hogy ezen programok teljesen haszontalanok - szögezi le a szakember. - Sőt, egyre tudatosabban lépnek fel a vállalatok a probléma ellen: számos cég építi be kultúrájába a családbarát, illetve a befogadó munkahely gyakorlatot.

Ezen HR gyakorlatok pozitívan hatnak majd a társadalomra, de ez egy hosszú folyamat. Az emberek gondolkodását, attitűdjeit, negatív berögzüléseit, mélyen gyökereződő beállítódását nem lehet egy-két év alatt megváltoztatni. Érdemes minél korábban elkezdeni a gyerekek, fiatalok tájékoztatását, felvilágosítását. A gondolkodás formálásában nagy szerepe van a családnak és az iskolának is. Manapság azonban mindenütt burjánzik a diszkrimináció - figyelmeztet a kutató.

A foglalkozási diszkrimináció kirekeszt a társadalomból

A foglalkozási diszkrimináció fogalma és orvoslásának szükségessége a rendszerváltást követő munkaerő-piaci átstrukturálódás következtében a kilencvenes évek második felében került előtérbe - vezeti fel a témát Tardos Katalin. Az MTA kutatója 2004-ben foglalkozott ezzel, amikor ezt egy magyarországi kistérségben vizsgálta meg tüzetesebben négy dimenzió mentén: nem foglalkoztatottak, foglalkoztatottak, romák és nem romák. A foglalkozási diszkrimináció miatt felerősödő tartós munkaerő-piaci kiszorulás, majd a hosszabb távon bekövetkező társadalmi kirekesztődés ördögi körének első fázisát elemezte a szakértő.

Folytatás a HR Portálon.