A borászat vállalkozásai jól fogadták, hogy a literenkénti 8 forint jövedéki adót nem havonta kell befizetni, hanem járulékként, évi két alkalommal, akkor, amikor a vállalkozásoknak már nem okoz pénzügyi feszültséget. De ennél is fontosabb, hogy ez az elvonás most már nem olyan, amelyik bemegy a nagy közös kalapba. Kiss Lászlóval, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökével a gazdálkodókat közvetlenebbül érintő újszerű megoldásokról, Andrássy Krisztinával, a Magyar Bormarketing Konzorcium megszervezőjével pedig a nemzetközi marketing lehetőségeiről beszélgettünk.

Fehéredő borászat

A pénzzel a szakma két evidens célját, a minőség-ellenőrzést és a marketinget lehet finanszírozni, Kiss László ezért is tolmácsolhatja a gazdaságok egyöntetű elégedettségét.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a részletekről is képet festett. A piacok és a cégek ellenőrzésétől azt reméli a szakma, hogy a borászatban működő szürke szférát végre tovább lehet fehéríteni, a számla nélküli forgalmat maximálisan vissza lehet szorítani, a nem megfelelő minőségű termékeket - és előállítóikat - pedig el lehet távolítani a kereskedelemből.

A minőség javítását, az ellenőrzést az segítheti igazán hatékonyan, ha a sokáig eléggé mostoha sorsú szakemberképzés visszakapja régi rangját és lehetőségeit. Ezt Kiss László meg is erősíti, a budafoki Soós István szakképzőben és a Corvinus Egyetemen folyó képzés maholnap ad elég hozzáértőt a borászatoknak. Az elnök utal rá, hogy az ellenőrzés minőségét is javíthatja, ha sikerül a budafoki szakképzőt az egyetem gyakorlóiskolájává szervezni.

A törvény "átutalta" pénzzel javulhat a bor marketingje is. #page#A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint a befolyó 800-900 millió forintot országos és regionális célokra költheti majd el egy kht. Most már végre valós pénzzel rendelkezhet a közhasznú társaság. Az azonban nem mindegy, hogy mire is költik a megkapott járulékot, arra-e, amire Kiss László is ajánlja, országos és regionális célokra, vagy arra, amire sokan - és vélhetően tévesen - gondolják, külföldi marketingre. (Európában sem könnyebb a helyzet...)

Bor- és piacválogatás

A Magyar Bormarketing Konzorciumnak - a Pannon Bormíves Céh, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége (Vindependent), valamint a Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagyborok Egyesülete együttműködése érdekében létrehozott szerveződésnek - is az a koncepciója, hogy külföldre az adott ország legmagasabb minőségű borát érdemes és szabad "marketingelni". Az országok szerte Európában felhasználják a bort is országimázsuk alakítására. Amire pénzt érdemes fordítani tehát, az mindenképpen az ország legmagasabb kategóriájú bora. Andrássy Krisztina ugyanakkor leszögezi, hogy ez nem lehet állami feladat, s nem lehet kizárólag állami pénzből megvalósuló marketing.

Külön kell választani tehát, hogy milyen borokkal foglalkozunk itthon, s milyennel külföldön, ez utóbbi esetében a piacokat ugyancsak nagyon gondosan kell megválogatni. De ez már biztosan nem az állam feladata. Sokkal inkább a borászoké. Andrássy Krisztina szerint nem árt figyelmeztetni: látszólag mindenki ért, pláne itthon, a hazai bormarketinghez, mindenki bele akar kotnyeleskedni, s mindeközben mindenki locsolja a borászok borát...

A közösségi marketing bizonyul az elkövetkező időszak lényegi kérdésének. A Tokaj Reneszánsz esetében ez igen jól tetten érhető már, mivel azt képviselik, hogy érdemes borrégióként marketinget szervezni, végezni. A brandépítés fontosságát nem tagadva, a régiószintű és nemzeti megjelenésben tudják csak elképzelni, hogy a piacnak elegendő információt szolgáltassanak, s a pénzt hatékonyan befektessék a marketingbe.

Azaz az egyes pincészetek az itthoni brandépítésben már eredményre jutottak, de a továbblépés ennél többet követel külföldön. Andrássy Krisztina ennek a többnek az eszközét látja a konzorciumban, a hasonló jellegű szerveződésekben, a borászatunk jövőjét jelentő közösségi marketingben.

Teljes cikk a Piac és Profit Magazin júniusi számában.