Világgazdasági helyzet
A III. negyedévben az ipari termelés az Európai Unióban is csökkent, az USA-ban és Japánban pedig a csökkenés mértéke nagyobb lett. A szeptemberi adatok különösen nagy romlást jeleznek. Az USA-ban 6%-kal, Japánban 11%-kal esett vissza az ipari termelés tavaly szeptemberhez képest. Magyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnere, Németország ipari termelése a II. negyedévi stagnálást követően a III. negyedévben ugyancsak számottevő mértékben csökkent. A recesszió egyre kiterjedtebbé vált, és hatása a világkereskedelem folyamatos szűkülésében is kifejezésre jutott. A CEFTA-országcsoport gazdasági növekedése is lelassult. A szeptemberi ipari termelés Szlovákiában és Lengyelországban nem érte el a tavalyi szintet, Csehországban pedig mindössze 1%-kal lett nagyobb.

Magyar gazdasági folyamatok
A gazdasági ágak közül a legnagyobb súlyt képviselő és egyben a legérzékenyebben reagáló ipari termelés növekedési üteme az év folyamán fokozatosan csökkent, majd a III. negyed-évben megállt a termelés növekedése. A folyamat mélypontja szeptemberben következett be, amikor az ipari termelés 6%-kal alatta maradt a tavaly szeptemberinek.
Az I–III. negyedév egészében elért átlagos növekedési ütem – az év eleji magas értékek következtében – még így is jelentős (5,5%), ami Európában továbbra is kiemelkedő. A szeptemberi csökkenés mértéke azonban már elérte az európait.
A világgazdasági trendekkel összefüggésben a legnagyobb visszaesés a 300 fő és a feletti exportorientált nagyvállalatoknál következett be. A tavalyi dinamikus növekedés és az év elejei erős kezdés után a III. negyedévi termelésük 5%-kal, a szeptemberi pedig 10%-kal volt kisebb a tavalyinál. Ez a vállalatcsoport adja az ipari termelés több mint kétharmad részét, illetve az ipari export mintegy 80%-át. Jelentős ütemcsökkenés következett be a legkisebb (50 fő alatti) vállalkozások esetében is.
A középméretű vállalkozások (50 és 300 fő között) helyzete kedvezőbb képet mutat. Termelésüket továbbra is élénk (19%-os) növekedés jellemezte. A gyors növekedés fennmaradásában mind a belföldi, mind az exportértékesítés szerepet játszott. (Részesedésük az ipar termeléséből 19%.)
Az építőiparbanfolytatódott a lendületes fejlődés. Az összességében 11%-kal növekvő termelésen belül a két építményfőcsoport teljesítménye azonban nagyon eltérő. Amíg az épületek esetében gyors (30%-os) növekedés mutatkozott az I–III. negyedévben, az egyéb építmények (műtárgyak) építése folyamatosan alatta maradt a tavalyi szintnek. Ez utóbbi jelenségre részben magyarázatot adhat, hogy a sztrádaépítési munkák jelentős részét még nem számlázták le. Kedvezően befolyásolta az építőipari termelés alakulását a lakásépítés dinamikus növekedése. Az év elejétől szeptember végéig kiadott lakáshasználatbavételi engedélyek száma 50%-kal nagyobb, mint tavaly ebben az időszakban volt. Az Európai Unióban a dekonjunktúra a lakásépítést is elérte.
A mezőgazdaság két fő területén a növénytermesztésben, illetve az állattenyésztésben eltérő tendenciák mutatkoznak. A növénytermesztésben a tavalyi csökkenés után jelentős növekedés következett be. Számottevően nagyobb – nemcsak a tavalyinál, hanem az előző öt év átlagánál is – a megtermelt kalászos gabonák és a kukorica mennyisége. Ugyanakkor folytatódott az állatállomány csökkenése. Az augusztus eleji állapot szerint kevesebb van szarvasmarhából, sertésből, és a juhállomány is kisebb lett. Továbbra is kissé növekvő azonban a baromfiállomány. A felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége január–szeptemberben némileg (1,2%-kal) nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye az I. negyedévben némileg magasabb, a II. ne-gyedévben hasonló, a III. negyedévben alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában, összességében 1%-kal csökkent. A távolsági személyszállítás utasforgalma – utaskilométer alapján – 2%-kal bővült, a helyi tömeg-közlekedésé az egy évvel azelőtti szint körül alakult. Az I–III. ne-gyedév folyamán 135,5 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba, ami 24%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A kiskereskedelmi forgalom az első kilenc hónapban a tavaly ilyenkorinál élénkebben, 5,6%-kal emelkedett. A növekedés folyamatosan mérséklődött, az I. negyedévi 7,2% után a II. negyedévben 5,4%, a III. negyedévben 4,7%, ezen belül szeptemberben 3,4% volt az egy ével azelőttihez képest.

Külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi áruforgalom az I–III. negyedév egészében jelentősen emelkedett, az export volumene 12%-kal, az importé 8%-kal volt magasabb, mint tavaly. Az időszakon belül negyedévről negyedévre mérséklődött az ütem, szeptemberben a kivitel némileg nőtt, a behozatal pedig a tavalyi szint alá esett.
A forgalom lassulása javuló egyenleg mellett ment végbe. Az áruforgalom negatív egyenlege az év első kilenc hónapjában 2,4 milliárd dollár volt, 360 millióval kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában.
A romló külgazdasági feltételek a vámszabad területek kivitelét érintették a legnagyobb mértékben. Az exportkereslet csökkenése – a termelés magas importtartalma következtében – a behozatal mérséklődését is maga után vonta. Az exportnál nagyobb mértékben csökkenő import ugyanakkor a forgalom további szűkülésére enged következtetni.
A folyó fizetési mérleg hiánya az év első kilenc hónapjában 313 millió euró volt a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A negatív egyenleg alig harmada a tavalyinak. A javulás az utóbbi hónapokban jelentkezett, és a folyamat szeptemberben felerősödött. Az év elejétől augusztus végéig az egyenlegjavulást túlnyomó részben a szolgáltatások bevételi többletének emelkedése váltotta ki. Szeptemberben ez a helyzet megváltozott, és az árudeviza-forgalomban jelentkező passzívumcsökkenés vált a folyó fizetési mérleg javulásának meghatározó tényezőjévé.
Tavaly szeptemberben több mint 300 millió euró passzívummal zárt a fizetési mérleg, ezzel szemben az idén kismértékű aktívum alakult ki. A javulás több mint 60%-a az árudeviza-forgalomban jött létre, meghatározóan az import csökkenésével összefüggésében. A szolgáltatások egyenlege szeptemberben is javult. Ezen belül az idegenforgalom is kissé növelte bevételi többletét.
Január–szeptemberben a nem adóság-generáló tőketételeknél mutatkozó forrásnövekedés több mint kétszerese a folyó fizetések hiányának. A szeptember végi nettó adósságállomány valamivel kisebb, mint tavaly volt.

Államháztartás
Az államháztartás hiánya – a PM előzetes adatai szerint – az év első tíz hónapjában 277,5 milliárd forint volt, 99 milliárddal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény túlnyomó része (88 milliárd forint) a központi költségvetésben jelentkezett.
A központi költségvetés hiánya január–szeptemberben még közel azonos mértékű volt, mint a megelőző év azonos időszakában, a romlás októberben következett be, ami a kiadások felfutásával függ össze. A társadalombiztosítási alapok tízhavi hiánya 19 milliárd forinttal haladta meg a tavalyit.

Áralakulás
Az előző hónaphoz viszonyítva az iparban a termelői árak az augusztusi 0,1%-kal szemben szeptemberben 0,7%-kal nőttek, főleg az exportértékesítés árainak élénkebb növekedése következtében. Az építőipari termelői árak szeptemberben 0,1%-kal meghaladták az augusztusit, de az előző havi csökkenés következtében még így is elmaradtak valamelyest júliusi színvonaluktól.
A fogyasztói árak októberben 0,3%-kal haladták meg a szeptemberit, míg egy hónappal korábban növekedési ütemük 0,5%-os volt.
Az első háromnegyed évben a termelőiár-emelkedések üteme az egy évvel azelőttihez képest az iparban és a mezőgazdaságban, valamint a külkereskedelemben is számottevően alacsonyabb volt a tavalyinál, míg az építőiparban valamelyest élénkült az áremelkedések üteme. A külkereskedelmi cserearányok romlása a tavalyinál jóval szerényebb mértékű volt. Az ipari termelői árak 6,4%-kal, az építőipari árak 11,6%-kal, a mezőgazdasági termelői árak 12,5%-kal növekedtek. Az exportárak növekedési üteme a tavalyi 10,3%-ról 3,6%-ra, az importáraké 13,3%-ról 4,4%-ra mérséklődött. Az időszakon belül a III. negyedévi export árszínvonala 2%-kal alacsonyabb, az importé hasonló volt, mint egy évvel korábban.
Az időszak utolsó hónapjában az árak az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, valamint a fogyasztásban is kevésbé haladták meg az egy évvel korábbit, mint tavaly. Az ütem mérséklődésében fontos szerepet játszott a forint sávszélesítésével összefüggő erősödése és a betakarított jelentős mennyiségű gabona következtében kialakult túlkínálat. Ezek az árak ugyanakkor még alig tükrözik a kőolaj világpiaci árának az utóbbi időben bekövetkezett zuhanását.
A fogyasztói árak késleltetve követik a termelői árak terén kialakult tendenciákat, és más tényezők, pl. a fogyasztói kereslet élénkülése is hatnak rájuk. Az első háromnegyed évtől eltérően azonban január–októberben a fogyasztói árak egy évvel azelőttihez mért növekedési üteme is alacsonyabb volt valamelyest, mint tavaly (az akkori 9,7%-kal szemben 9,6%). Tíz hónap átlagában az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben, 14,5%-kal. Emellett meghaladta a 10%-ot a szeszes italok, dohányáruk, a háztartási energia és a szolgáltatások tíz havi áremelkedése is. Az átlagosnál jóval kevésbé, öt és fél százalék körüli mértékben drágultak a ruházkodási cikkek, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok, míg a tartós fogyasztási cikkek ára alig (1,3%-kal) emelkedett.
Az előző év azonos hónapjához viszonyítva a második félév minden hónapjában csökkent az áremelkedések üteme. Októberben az átlagos árszínvonal 7,6%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.
Az átlagosnál jobban dráguló élelmiszerek aránya az alacsonyabb jövedelmű háztartások kiadásaiban jóval nagyobb, mint a magas jövedelmet élvezőkében. Ennek következtében az év első kilenc hónapjában – az előző évhez hasonlóan – az alacsony és a közepes jövedelmű rétegek fogyasztói ár színvonala valamivel jobban nőtt, mint a magas jövedelműeké.

Foglalkoztatottság, keresetek
2001 III. negyedévében a 15–74 éves népesség 53,6%-a volt gazdaságilag aktív. A foglalkoztatottak száma 3 millió 888 ezret tett ki, a munkanélkülieké 230 ezret. Mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek többsége férfi. A foglalkoztatottak száma egy év alatt nem változott lényegesen, a munkanélkülieké 12%-kal mérséklődött. E csökkenés jelentősebb az egy évvel korábbinál.
A harmadik negyedévben érezhetően nőtt a foglalkoztatottak száma az Észak-Alföldön (1,8%-kal), valamint a közép-magyarországi régióban (1,1%-kal), jelentősebb csökkenést a Dél-Dunántúlon mértek (2,4%). Ezzel párhuzamosan a Dél-Dunántúlon emelkedett a munkanélküliek száma, a másik két régióban pedig az átlagot meghaladva (23, illetve 19%-kal) csökkent.
Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az év első kilenc hónapjában 2,7 millió főt alkalmaztak (az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások nélkül), 0,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. (Ezen belül a III. negyedévben lassult a létszámnövekedés.) Az év eddig eltelt időszakában az alkalmazásban állók 70%-a a versenyszférában, 29%-a a költségvetési intézményeknél, a fennmaradó 1% a non-profit szektorban dolgozott. A költségvetés létszámleadását a versenyszféra és a non-profit szektor létszámbővülése ellensúlyozta. Nem teljes munkaidőre az alkalmazottak 6%-át jelentették be, 27 ezerrel többet, mint tavaly ilyenkor.
2001 január–szeptemberében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó havi átlagkeresete 97 300 forint volt, a nettó átlagkereset 61 600 forintot tett ki. A bruttó nominális kereset 16,9%-kal, a nettó 15,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Mind a bruttó, mind a nettó keresetek növekedése magasabb volt a tavaly ilyenkorinál. A gyermekkedvezmény nélkül számított reálkeresetek 4,9%-kal emelkedtek. A családi adókedvezmény egy munkavállalóra számított hatása további közel másfél százalékpontos reálkereset-növekedést jelentett.
A szellemi foglalkozásúak nettó 80 400, a fizikaiak 47 300 forintot kerestek. A szellemi foglalkozásúak nettó nominális keresetnövekedése (14,3%) 1,9 százalékponttal elmaradt a fizikaiakétól. Ez feltehetően összefügg a minimálbér-emeléssel.