A munkavállalói oldal részéről, Pásztor Miklós (Munkástanácsok) kifogásolta, hogy a törvény tervezetben az új pillér mögött nincs adókedvezmény, túlzottan laza a szabályozást és úgy vélte, hogy több, a munkavállalók érdekeit szolgáló garanciális elemet kellene beépíteni a jogszabályba.
Kedvező a nyugdíjpillér
A munkaadók képviseletében Ungvárszki Ágnes a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közgazdasági igazgatója olyan lehetőségnek nevezte a foglalkoztatói nyugdíj lehetőségének megteremtését, amely - ha jól működik - kedvez a foglalkoztatónak, a munkavállalónak és gazdaságnak egyaránt.
Pásztor Miklós szükségesnek nevezte az intézményen belüli, tagi részvételt és kérdést intézett a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárához a közszféra kapcsolódási lehetőségéről az új nyugdíjszolgáltatókhoz. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalói oldal véleménye szerint az új pillér szabályozását az önkéntes pénztárakéhoz kellene közelíteni.
Ungvárszki Ágnes arra figyelmeztetett, hogy az új rendszer működése, illetve elterjedése a hozzá kapcsolódó adókedvezmény mértékétől függ. Hozzátette: adókedvezmény nélkül ezzel a lehetőséggel egy munkaadó sem fog élni, ezért is hiányolta az előterjesztésből az adókedvezményre vonatkozó elképzeléseket. Nem hagyott kétséget afelől sem, hogy a munkaadók csak addig támogatják az új pillér bevezetését, ameddig minden szintjére az önkéntesség lesz jellemző.
Ősszel folytatják
Várfalvy István szakállamtitkár válaszában kifejtette: nem újabb önkéntes nyugdíj-pénztárakról van szó, hanem egy új intézményrendszer létrehozásáról, amelyben a foglalkoztató dönti el, hogy biztosítja-e ezt a juttatást munkáltatóinak. Hozzátette: az egyéni diszkrimináció lehetőségének kizárásával arra törekednek, hogy a munkaadóknak legyen lehetőségük differenciálásra egy munkahelyen belül, például munkacsoportok, vagy területek között. A konzultáció szükségességével az államtitkár is egyetértett, munkát az OÉT-en belül ősszel folytatják.
A törvényjavaslat szerint: foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt bank, biztosító, befektetési társaság, valamint egy - vagy együttesen több - munkaadó alapíthat zártkörű részvénytársasági formában. Bármelyik munkaadó csatlakozhat már működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez.
A befizetésekből - ezeket vagy teljes egészében a munkaadó vállalja, vagy közösen fizeti a munkavállalóval - többféle szolgáltatás nyújtható. A befizetett összeg nem vész el az alkalmazott halálával, azt a kedvezményezett, vagy az örökös kaphatja meg.
Az új pillért az EU-irányelvek alapján már két éve be kellett volna vezetni, ám erre most kerül sor.