1. A Monetáris Tanács 2001. július 23-i ülésén áttekintette a gazdaság helyzetéről, a növekedés és az infláció várható alakulásáról készített jelentést. Az elemzés megvitatása után a Monetáris Tanács úgy foglalt állást, hogy jelenleg nincs szükség a monetáris feltételek megváltoztatására. A ma előrelátható külső és belső gazdasági feltételek mellett a jelenlegi 245-250 forint/euró körüli árfolyamszint fennmaradása elősegíti, hogy a 2001. év végére az infláció az előre jelzett 7±1%-os sávban maradjon, 2002. év végére pedig teljesüljön a kitűzött 4,5±1%-os inflációs cél. Ez az inflációs prognózis arra a feltételezésre épül, hogy a világpiaci olajár és az euró/dollár keresztárfolyam a előrejelzésekkel összhangban alakulnak.

2. Az elmúlt két hónap során a monetáris feltételek jelentősen szigorodtak. A Jegybanktanács és a Kormány közös döntése alapján az MNB 2001. május 3-án a forint középárfolyamának havi 0,2%-os leértékelését megtartva ±15%-ra szélesítette annak intervenciós sávját. Az árfolyamrendszer megváltoztatása óta jegybanki kamatlépésre nem került sor, de a sáv kiszélesítését követően a forint felértékelődött.
A felértékelődés hátterében elsősorban a hosszabb lejáratú állampapírok iránt megnövekedett külföldi kereslet állt. A sávszélesítést kiegészítő intézkedésként egy június 18-án hatályba lépett kormányrendelet eltörölte a forint teljes konvertibilitását akadályozó, még fennálló korlátozásokat. A devizaliberalizáció ellenére rövidlejáratú kamatokra érzékeny spekulatív tőkeáramlás számottevő mértékben nem jelentkezett.

3. A monetáris rendszer átalakítását az infláció tartósan magas szintje tette szükségessé. E kedvezőtlen fejleményt elsősorban a negatív külső hatások elmúlt másfél évben bekövetkezett sorozata magyarázza. 2000. második felétől a külső tényezők mellett megjelentek az inflációs várakozások nem kívánatos hatásai is.

4. A Monetáris Tanács megítélése szerint a tervezettnél rosszabb inflációs teljesítmény hátterében nem a gazdaság túlfűtöttsége áll: a kedvezőtlenebbre fordult külső konjunktúra eredményeként az aggregált kereslet növekedése a 2000. évhez viszonyítva idén várhatóan lassul. Az MNB ezért arra törekszik, hogy az inflációs várakozásokat csillapítva a lehet legkisebb növekedési áldozat mellett mérséklődjön az áremelkedések üteme. Az inflációs célkövetés rendszerében több évre szóló infláció-csökkentési pálya meghirdetésével a jegybank iránymutatást ad a gazdaság szereplői számára. E kitűzött pályával összhangban álló visszafogott ár-és bérnövekedés esetén az infláció visszaszorításának reálgazdasági költségei mérsékelhet k. A versenyszektorban a jegybank az ideinél rugalmasabb béralkalmazkodást vár.

5. Előrejelzései alapján az MNB 2001-ben és 2002-ben egyaránt kiegyensúlyozott, 4-5% körüli GDP növekedésre számít. 2001-ben a külföldi kereskedelmi partnerek növekedésének lassulását ellensúlyozza a költségvetési politika keresletbővítő hatása. A kereslet belföldi összetevőin belül a lakossági jövedelmek gyors növekedésének eredményeként a fogyasztás várhatóan 4,5% körüli ütemben emelkedik.

6. 2002-ben előreláthatóan megváltozik a növekedés hajtóereje. Nemzetközi előrejelzések alapján az MNB is megélénkülő külföldi konjunktúrára számít. Az állami kereslet 2001-hez képest nem emelkedik tovább, a fiskális politikának a Monetáris Tanács várakozásai szerint nem lesz számottevő keresletbővítő hatása.

7. A GDP növekedését mindkét évben meghaladó belföldi felhasználás eredménye-ként növekszik a küls finanszírozási igény. 2001-ben a GDP 4%-a körüli, 2002- ben ezt kis mértékben meghaladó folyó fizetési mérleghiány valószín síthet ; a finanszírozási prognózis alapján ez összhangban van a jegybanki árfolyamcélok-kal.

8. Az infláció alakulásának rövidtávú el rejelzését megnehezíti, hogy a jelenlegi átmeneti id szakban kevés tapasztalat áll rendelkezésre a gazdasági szerepl k al-kalmazkodásának id igényér l. Ezért az MNB el rejelzéseiben a hazaihoz ha-sonló árfolyamrendszert m ködtet , kis nyitott európai gazdaságok tapasztalatait is felhasználta a hiányzó információk pótlására. A Monetáris Tanács várakozásai szerint a gazdasági szerepl k árképzésükben egyre inkább figyelembe fogják ven-ni az új árfolyam- és inflációs pályát.

9. A Monetáris Tanács arra számít, hogy fokozatosan megsz nnek az elmúlt két évben az inflációt gerjeszt küls hatások. Ez többek között azt is feltételezi, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése számottev en mérsékl dik.

10. A változatlan monetáris politikára, a küls tényez kre és a belföldi folyamatokra tett fenti feltevések mellett az MNB prognózisa alapján a fogyasztói infláció 2001. decemberében az MNB által el rejelzett inflációs sáv fels tartományába, 7-8% közé várható, míg 2002. decemberében nagyobb a valószín sége a megcélzott sáv alsó tartományába es inflációnak. Az el rejelzés bizonytalanságának mértéke mindkét évben jelent s. 2001-ben a kockázatok eloszlása nem szimmetrikus, a prognózistól való eltérés valószín sége felfelé magasabb, mint lefelé; ennek hátte-rében a feldolgozatlan élelmiszerek áralakulásának kockázata áll. A 2002-es inflá-ciós el rejelzés bizonytalansága szimmetrikusnak tekinthet .