Nemzetközi láncok – nemzeti kultúrák harca?
A hazánkban tapasztalt gazdasági átalakulás magával hozta a kiskereskedelem, azon belül is az élelmiszer kereskedelem változását. A legfontosabb irányzatok a globalizáció és a koncentráció, mely a külföldi és a hazai tulajdonú beszerzési társulásoknál is egyaránt megfigyelhető.

A növekvő GDP és vásárlóerő miatt vonzó piacot jelentünk a nagy, nemzetközi kereskedelmi szervezetek számára. Ez utóbbiak hazai működését tekintve az alábbi hatásokat és kereskedelmi „kultúrákat” figyelhetjük meg:
- német kultúra (Metro, Tengelmann, Rewe, dm drogerie markt)
- francia-belga kultúra (Cora, Delhaize, Match, Auchan)
- brit kultúra (Tesco)
- osztrák kultúra (Spar).

A nemzetközi láncok megjelenése magával hozta az új kereskedelmi formák, csatornák kialakulását. Ezen új formák sikerességét bizonyítja, hogy jelenleg az élelmiszer kereskedelem több mint 60%-a realizálódik az úgynevezett modern kereskedelmi csatornákban (nemzetközi hipermarket, szupermarket és diszkont láncok).

A nagy eladóterű üzlettípusok létrejöttével és megerősödésével jelentősen megnőtt a kereskedelem kapacitása, mert a korábbi várakozásokkal szemben ezzel (eddig) nem jár(t) együtt az önálló, kis boltok tömeges eltűnése.

A verseny a különböző üzlettípusok között minden tekintetben fokozódik. A hipermarketek előretörése évről évre látványos jelenség. Felmérések szerint részesedésük a napi fogyasztási cikkek forgalmából értékben az 1997-es 2%-ról 2000-ben 12%-ra nőtt. A hipermarketek megjelenése leginkább a kis diszkontokat és a hagyományos önálló kiskereskedéseket sújtja. Mindezek mellett a nagykereskedések számban és forgalomban is lassú, de biztos növekedést mutatnak (pl. Metro, Interfruct, Jééé C+C).

Ami a jelenlegi struktúra jövőbeli trendjét illeti, a szakértői becslések arra utalnak, hogy a hipermarketek száma és az FMCG-piacon betöltött szerepe tovább fog nőni. Bár a Carrefour nem lépett a magyar piacra, és jelenleg más nagy hipermarket lánc bejöveteléről sem tudunk biztosat, az országban jelen lévők további erőteljes terjeszkedése várható. (A Tesco 2002-re 25 hipermarketet szándékozik működtetni, a Cora az elkövetkező két évben 10-12 egységre bővítené hipermarket hálózatát, az Auchan 5 éven belül 10 áruházzal tervez, illetve az Interspar is további nyitásokról adott hírt.) Hasonlóan növekedés prognosztizálható a nagydiszkontok esetében is (a potenciális piacra lépők között van a német "hard" diszkont, a Lidl.) . Ezen üzlettípusok előretörése feltehetően a kisebb diszkontok, a hagyományos, önálló kisboltok, illetve az egyéb csatornák gyengülését fogja jelenteni.

A hazai láncok – lehet esélyük?
A hazai láncok közül meghatározó a Coop üzletlánc.
A Coop üzletlánc jelenleg háromféle üzlettípussal operál a hazai piacon.
A három üzlettípus közül a legkiforrottabb forma a Coop Maxi (400 m2 felett), mely alapterülete, választéka és forgalma alapján a szupermarket kategóriába sorolható. A Coop Maxi üzletek adottságaik alapján a hazai élelmiszer kereskedelem városi közép / felső szegmensének szereplői, a vidéki kisvárosokban (is) agresszíven terjeszkedő multinacionális láncok azonban közép- és hosszú távon veszélyeztethetik pozíciójukat.
A Coop Mini boltok (200 m2 alatt) a kicsi de szűkebb vendégkört célozzák meg, alapvetően a napi kisebb bevásárlások intézésére alkalmasak, alapterületük 200 m2 alatt van. A kisebb településeken sok esetben az egyetlen vegyesbolt, a nagyobbakon pedig a "kedvenc kisközért" szerepét töltik be. Ennek megfelelően fő konkurensük az önálló, független kis "vegyesboltok". Hosszútávon is életképesek lehetnek.

A Coop üzletek (200-400 m2) az üzletlánc legkevésbé kialakult formáját képviselik, helyzetük a legbizonytalanabb. Viszonylag nagy alapterületen, mérsékelt készlet lehetőségekkel rendelkeznek, technológiájuk és áruválasztékuk azonban nem kidolgozott. A multinacionális láncok, hard diszkontok térhódítása leginkább ezeket az üzleteket veszélyezteti.

A Coop vásárlók több mint fele az 5000-nél kevesebb lakosú falvakban, kisvárosokban; egyharmada az 5000-50.000-es nagyságú településeken található, és csak 2 százalékuk budapesti. A Coop vevők kétharmada az ország keleti felében található, és csak egyharmada a nyugatiban. Ez köszönhető részben annak is, hogy a keleti régióban magasabb a Coop üzletek száma. Emellett igen jelentős a kis határmenti forgalom. A szomszédos országokból (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia) még mindig igen sokan járnak át bevásárolni.

A vásárlók kor szerinti megoszlását tekintve a 60 év felettiek aránya (28%) megegyezik az országos átlaggal, ám a fiatalabb korosztályoknál tapasztalhatunk némi eltérést. A 30-39, 40-49 és 50-59 évesek nagyjából egyforma arányban (20-22-20 %) találhatók a Coop vásárlók között, míg a 29 év alattiak csak 10 százalékban .

A Coop üzletlánc teljes forgalma, ideértve az összes társult boltot, évről évre növekvő tendenciát mutat, az 1997-es 157 milliárd forintról 2000-ben megközelítőleg 205 milliárdra növekedett. (Összehasonlításként: a teljes napi fogyasztási cikk forgalom tavaly 1550 milliárd forint volt.) A lánc teljes forgalmának food / non-food részaránya fokozatosan eltolódni látszik a non-food termékek javára (1997: 80-20%; 2000: 70-30%).

Forrás: MKB-futár