A vállalati vezetőknek tartott előadásában a pénzügyminiszter kifejtette: a magyar kormány akkor fogta vissza a gazdaságot, amikor a világgazdaság egésze túlfűtött volt, és akkor ösztönözi, amikor a világgazdaság lassul. A lassulás azonban átmeneti lesz, a jövő év második felében már szerény növekedést várnak. A pénzügyminiszter megerősítette a kormányzat korábbi prognózisát: az idén a GDP növekedése 4 százalék körüli lesz, ettől felfelé és lefelé is eltérhet, 2002-re szintén 4 százalékos bővülés várható. Az inflációt érintő kérdésre válaszolva a miniszter rámutatott: a kormányzat a központi árszabályozás alá tartozó termékeknél, mint az energia- vagy a postadíjak, csak akkora mértékű áremelést fog engedélyezni, ami megfelel az inflációs célkitűzésnek. Emellett a bérnövekedések mértékét is ez alapján fogják meghatározni.
Az infláció a pénzügyminiszter szerint az idén éves szinten 9,2-9,3 százalék között valószínű, jövőre pedig a pénzromlás üteme 5-6 százalékra várható. A korábban előre jelzett mérlegromlás az első kilenc hónap adatai alapján nem következett be.
A külkereskedelmi áruforgalmi mérleg sem romlik 2000-hez képest, és az idén is mintegy négymilliárd dollár lesz a hiány - mondta immár a külügyminiszter. Hozzátette: az Európai Unióval folytatott kereskedelemben Magyarország 2,6 milliárd euró többletet ért el az idén. (Jelenleg egy euró 0,88 dollárt ér.)
A külügyminiszter szerint Magyarország versenyképessége megmarad a csatlakozás után is, de erősíteni kell a magyar külgazdasági diplomáciát. A magyar külkereskedelem 84 százalékban már szabadkereskedelmi megállapodások szerint működik.
A külügyminiszter véleménye szerint szükség van Magyarország fokozottabb jelenlétére a közép-kelet-európai régióban, Délkelet-Európában, valamint egyes kiemelt piacokon, így Oroszországban és az Egyesült Államokban. Ehhez jövőre a külgazdaság-fejlesztési célelőirányzatot a jelenlegi 1,5 milliárd forintról 2,5 milliárd forintra növelik.
Forrás: MTI