Minapi hírünkben a GKI Gazdaságkutató ZRt. előrejelzést fogalmazott meg, amelyben egyszerre voltak jelen kedvező és a kevésbé kedvező fejlemények. "A külső és a belső pénzügyi egyensúly jelentősen javul, ami azonban a növekedés, az infláció és a munkanélküliség elkerülhetetlenül romló mutatóival jár. "
Az állítás munkanélküliségre vonatkozó részének részletesebb kifejtésére kértük meg a gazdaságkutató kutatásvezetőjét, dr. Ádler Juditot. Megtudtuk, a munkanélküliség valóban nőni fog, mivel a költségvetési szektorban konkrét elbocsátásokra kerül sor, mintegy folytatásaként a közigazgatásban tett lépéseknek. Az egészségügyi ágazatban lehet számolni egy nagyobb hullámra, kivált, mert a július végéig állami pénzből lehet fedezni az elbocsátások költségeit. Azt követően már a kórházaknak kell kigazdálkodniuk a szükséges pénzt.
Mostanában szinte roham iramban folyik a leépítés. Hasonló jelenséggel - létszámcsökkentéssel - az oktatás területén is számolni kell, ráadásul itt egyébként is észlelni lehet ciklikusságot. Áder Judit utal is rá, a tanév végén, egészen augusztusig máskor is tapasztalható volt a létszámcsökkenést, a tanév kezdete előtt volt szokás felvenni az új munkatársakat. Most azonban a klasszikus folyamatokhoz képest nagyobb lehet a létszámcsökkenés a költségvetési szigorítás hatására.
A pénzügyi egyensúly elérésének néhány közvetett hatására is kitért a GKI kutatásvezetője. A Piac és Profitnak kifejtette, hogy szűkülhetnek még mindig a különféle állami megrendelésekre fordítható források, így például szerényebb összegekkel finanszírozhatók az autópálya-építések, visszafogottabbak lehetnek az önkormányzatok beruházásai is. Azok a vállalkozások, amelyek e területeken szerephez jutottak, a keresletkiesésre - ha azt nem tudják máshol ellensúlyozni - alkalmasint elbocsátásokkal kénytelenek válaszolni. A megszorító intézkedéseknek tehát lesznek továbbra is munkanélküliséget növelő hatásuk, s nem csupán azáltal, hogy az idősebb korosztályok nyugdíjba kényszerülnek, hanem a fiatalabb korosztályok is áldozatul eshetnek. Olyanok például, akiknek a legutóbbi időkig volt munkaviszonyuk, s jogosultságot szereztek arra, hogy munkanélkülivé váljanak.
Ádler Judit szavaiból kitetszik, hogy ebben az évben még számolni lehet a munkanélküliség némi emelkedésével. A 2006. év elején a 7,2-7,3 százalék enyhén emelkedett, 7,4-7,5 százalékra bővült. Az elkövetkező néhány hónapban sem várható durva növekedés, a GKI-ban azzal számolnak, hogy a munkanélküliségi ráta 7,5-8 százalék közötti lesz. Ugyanakkor a versenyszféra pozíciói javulnak, melynek lehet munkanélkülieket némiképp "felszívó" hatása is. A "klasszikus" példa persze már nem lehetséges, az ápolónő nem megy el öntőmunkásnak.
Ádler Judit jelezte, hogy építőipari, gépipari szakemberek iránt valóban nagy a kereslet, de képtelenség még csak gondolni is arra, hogy az egészségügyből tényleg átvándorolnának oda emberek. Az meg adhat némi megnyugvást is, hogy a következő egy-két évben már a mostani munkaügyi feszültségek enyhülhetnek, mivel nem csupán a pénzügyi egyensúlyi viszonyok lesznek jobbak, hanem az ideinél nagyobb növekedésre, a reálszféra pozícióinak javulására is jobbak az esélyek.
