Továbbra is élénk a külkereskedelmi forgalom növekedése – állapította meg az első negyedévi adatokat összegezve a Gazdasági Minisztérium. A márciusi megtorpanás után áprilisban ismét 19%-os export, és 21,4%-os importnövekedést regisztráltak.

A január–áprilisi időszak egészét magas, az exportban és az importban azonos növekedési ütem jellemezte. Az elmúlt négy hónap alatt a kivitel értéke 10.733 millió euró volt, 21,8%-kal több mint az elmúlt év azonos időszakában. A behozatal szintje 12.128 millió euró volt, növekedése 21,8 %.
A KSH első negyedévi forint alapon számított árindexeivel számolva az export volumenindexe 15,9%, az import volumen növekedése 15,5%.

Az Eurostat előzetes adatai szerint az Európai Unió országaiban az első negyedév során az egymás közti forgalom 8%-os növekedést mutat. Az Unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelemben 14%-os exportnövekedés mellett az import bővülése 12%-ot ért el.

A külkereskedelmi mérleg hiánya az első négy hónapban 1.395 millió euró volt. A hiány abszolút összege az elmúlt év azonos időszakához képest 244,5 millió euró emelkedést mutat, relatív nagysága viszont - az exporthoz viszonyítva – 12,9%, 0,2 százalékpontos javulást jelent.

Az ipari vámszabadterületeken megmaradt a tavalyi évet jellemző növekedési ütem. A vámszabadterületeken kívül a vámbelföldi forgalom is számottevően bővült, az export 18,1%-kal, az import 19%-kal haladta meg a tavalyi szintet. Pozitív tendencia, hogy a vámbelföldi exporton belül a gépek és gépi berendezések kivitele volt a legélénkebb (25,3%), és a növekedés üteme közelítette a vámszabadterületi gépexport dinamikáját.

A belföldi fogyasztás és a beruházás élénkülése mellett az importnövekedés irányába hat az energiahordozók még mindig magas (23,8%), az átlagot meghaladó növekedése. A gáz elhúzódó árhatása miatt az energiahordozók importnövekedésében az elmúlt hónapokban a gázár növekvő súlya a meghatározó.

A külkereskedelmi forgalom relációs szerkezetében némi változást jelent, hogy az átlagnál élénkebb export valósult meg a Közép- és Kelet-Európai országok irányába, ezen belül is a CEFTA országokba. Az import is ez utóbbi relációban erősödött meg.

A partner országok közül tovább csökkent az USA-ba és Oroszországba irányuló magyar export. Az előbbi az elektronikai ipart érinti, míg a második esetben az élelmiszergazdasági termékek kivitelét befolyásolja.