2001 első negyedévben megmaradt a külkereskedelmi forgalom lendülete, az export növekedési üteme magasabb volt (0,3 százalékponttal), mint az import bővülése. Három hónap alatt a külföldre került áruk értéke 8.029,7 millió euró volt, 22%-kal több mint az elmúlt év azonos időszakában. A behozatal 9.060,5 millió eurót tett ki, növekedése 21,7%-os.

Az első negyedévben a külkereskedelmi hiány 1.030,8 millió euró volt, 162,8 millió euróval több mint a bázis időszakban. A fizetéssel nem járó tételek nélkül számított külkereskedelmi hiány 801,4 millió euró, növekedése az elmúlt év azonos időszakához képest mindössze 20,1 millió euró. A nettó hiány kisebb mértékű növekedésének oka egyrészt, hogy a fizetéssel nem járó tételek között erőteljesebben nőtt a bérmunkához behozott anyagok értéke, mint a kivitel. Másrészt az importlízing növekedett közel 13 millió euró értékkel.

A negyedéven belüli folyamatokat az jellemzi, hogy az igen erőteljesen növekvő január és február hónap után a márciusi export és import dinamika jelentősen mérséklődött. A március havi folyamat egy része technikai problémával, az egyszerűsített vámkezelés bevezetésével is magyarázható, ami miatt a márciusi tényleges érték a jelenlegihez képest minden bizonnyal javul. Másoldalról a március havi dinamika mérséklődések oka a tavalyi igen magas bázis mellett, a nemzetközi konjunktúra átmeneti mérséklődésének hatása.

Az első negyedévet együttesen tekintve a főbb jellemzők a következők:
A vámszabad területeknél az export 26,8%-os növekedését meghaladóan, 28,4%-kal nőtt az import. (A vámszabad területi cégek száma nőtt, amelyeknek importbázisa még nincs, ezek együttes importja a teljes importot 4,9 %-kal növelte.) A vámszabad területi forgalom dinamikus növekedése azt eredményezte, hogy e kategória súlya a külkereskedelmi forgalomban tovább nőtt.

Továbbra is megmaradt az a kedvező tendencia, amely a hagyományos belföldi (vámbelföldi) forgalom élénkülését mutatja: 18,4%-os exportnövekedés mellett az import 18,8%-kal nőtt.

Évről évre csökken a bérmunkában végzett tevékenység aránya a külkereskedelmi forgalomban (16,8%). Idén a tavalyihoz képest közel 3 százalékpontos a részarány-csökkenés. A konstrukció hozzájárulása a külgazdasági egyenleghez pozitív, de az exportnál erőteljesebb importnövekedés miatt csökkenő mértékben.

Tovább erősödött a gépipar részaránya, az exportban 60% fölé emelkedett, növekedése az átlagot meghaladó volt. Importon belüli súlya 52,4%, behozatala 26 %-kal a tavalyi szint felett alakult. A gépipari termékek exportnövekedésének közel 70%-a a vámszabad területi termelésből került ki, míg importban sokkal kiegyenlítettebb az arány.

A külkereskedelmi forgalom áruszerkezeti megoszlásában a második legnagyobb árufőcsoport – közel 30% részesedéssel – a feldolgozott termékek köre. Ebben az árufőcsoportban 18,9% exportnövekedés és 16,3% importnövekedés történt. Exportban az árufőcsoport közel negyedét, importban az egyharmadát a bérmunka folyamatokhoz kapcsoló tételek teszik ki.

Az élelmiszeripari termékek súlya az exportban 5,8%, növekedése az első negyedévben szerény mértékű (3,1%) volt. Az élelmiszeripari kivitel több mint 40%-a a Közép-és Kelet európai országokba irányult. Az itt elszenvedett exportcsökkenés 3,9%-os, ezen belül az orosz kivitel 22%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A fejlődő országok súlya kicsi az élelmiszer kivitelen belül (2000 első negyedévben 6,4%, 2001 első negyedévben 3,5%), idén ebben a relációban csaknem felére csökkent a kivitel. Az élelmiszerimport tavalyinál is erőteljesebb növekedése következtében az árufőcsoport aktívuma mérséklődött.

Az import 7,4%-át, az export 2,1%-át az energiahordozók külkereskedelmi forgalma teszi ki. 1999 közepétől fokozatosan növekvő energiaárak és ezzel az import értéknövekedése miatt, a külkereskedelmi hiány egyik meghatározó elemévé vált. 2001. első negyedévben az export és import különbözeteként 505 millió euró hiány adódott, 82 millió euróval több mint egy évvel korábban. 2000-ben a kőolajár, 2001-ben a gáz súlya a meghatározó az elhúzódó árhatása miatt.

Idén a magyar termékek 84,2%-a került a fejlett országokba, amely 21,3%-kal jelentett magasabb kiviteli értéket, mint tavaly. Az összes import 71,4%-a származik a fejlett országokból, ez 20%-os többletet eredményezett. E viszonylatban 295,6 millió euró aktívum keletkezett, 107 millió euróval több mint egy évvel korábban.

Nőtt az export részaránya az uniós országokba. Az EU tagállamaival folyatott áruforgalomban az export dinamikusabb fejlődése következtében 912 millió euró volt az aktívum, közel 400 millióval több, mint tavaly. Mindkét irányban a németországi reláció a meghatározó tétel, amely az egész magyar szaldót 728 millió euróval javította.

Ezzel egyidejűleg az átlagot meghaladóan, 27,1%-kal nőtt a Közép- és Kelet-Európai országokba irányuló export, a forgalomból való részarányuk is emelkedett kissé. Nőtt a behozatal is, bár nem akkora intenzitással, mint az export, így a passzívum csaknem 434 millió euró volt.

Továbbra is élénk a külkereskedelmi kapcsolatunk a CEFTA országokkal. Az export 37%, az import 28,3% növekedést ért el. A forgalom nullszaldós, a tavalyi 34 millió eurós passzívummal szemben.