A kormány elkötelezett a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósításában, és abban is, hogy az ehhez szükséges forrásokat előteremti - nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában Czomba Sándor azt követően, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nyilvánosságra hozta véleményét a programhoz szükséges forrásokat lényegében biztosító jogszabályról, a tranzakciós illetékről. (Az EKB szerint a pénzügyi tranzakciós illeték sérti az MNB függetlenségét, uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban.)
Széles rétegeket érint
A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az új lehetőség a munkavállalók jóval szélesebb körének nyújt segítséget a korábbi programoknál: részben a meglévő munkahelyek megőrzését, részben újak létrejöttének elősegítését célozza. Miközben a korábbi - például a Start-kártya - programok keretében biztosított lehetőségeket viszonylag szűk kör vette igénybe, a munkahelyvédelmi terv az államtitkár szerint akár egymillió munkavállalót is érinthet, lévén a munkahelyek megtartására is irányul, a tervezett járulékcsökkentés pedig jóval egyszerűbb lesz, mint a Start-kártyák igénylése.
A kormány várakozásai szerint a veszélyeztetettnek tekinthető csoportokban (a 25 év alatti, illetve az 55 év feletti és a képzettséget nem igénylő munkavállalóknál) stabilizálódik a foglalkoztatás, és e mellett a munkanélküliek közül 50-60 ezer fő munkahelyhez jutását segíthetné a program.
A részletek egyelőre persze nem kellően ismertek, több olyan vélemény is megjelent ugyanakkor, amelyek ezekkel az állításokkal vitatkoznak. A GKI Gazdaságkutató nemrég publikált elemzése szerint például a program - miközben jelentős mértékben rontja a költségvetés pozícióját - nem járul hozzá érdemben a foglalkoztatás bővítéséhez.
Mennyi a megtakarítás?
A kisadózók tételes adójától a GKI véleménye szerint elvben nagy hatás várható, a beépített korlátozások (egyebek mellett, hogy számláik nem írhatók le költségként, és csak 6 millió forint árbevételig alkalmazható) azonban erősen szűkítik az érdekeltek lehetséges körét. Álláspontjuk alapján leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg a belépés az új rendszerbe, mivel átlagos árbevételük nem érte el a 3 millió forintot, s a fizetendő évi 300 ezer forint adó kedvező lehet.
A tényleges éves megtakarítás azonban vállalkozónként jellemzően 100 ezer forint alatt marad, inkább az egyszerűbb adminisztráció lehet vonzó számukra. Nagy valószínűséggel a tényleges megtakarítás ebben a körben 15-20 milliárd lehet.
A kisvállalati adó 260-270 milliárd könnyítést jelenthet, ám álláspontjuk szerint a tényleges hatás ennél valószínűleg kisebb lesz. Az áfa befizetések új szabályozása javíthatja a kisebb cégek likviditását, de tekintettel arra, hogy a ki nem fizetett alvállalkozói számla áfa tartalmát sem lehet majd elszámolni, ezért érdemben csak mérsékelt hatást fog gyakorolni. A GKI becslése szerint ez a kamatkiadásokon keresztül 10-15 milliárd forint megtakarítását fogja jelenteni a cégek egy szűk csoportja számára.
Nem lesz érdemi hatás a foglalkoztatásra
Az akcióterv tb-járulék (szociális hozzájárulási adó) kedvezményt kínáló részeiről megállapítható, hogy közel egymillió 200 ezer munkavállalóra vonatkoznak és 200-210 milliárd forinttal mérsékelhetik a munkáltatók terheit. Minél több kedvezményezett munkavállalót foglalkoztatnak a cégek, annál nagyobb a nyereség. Ugyanakkor a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás csekély, így érdemben ettől nem várható foglalkoztatás bővülés.
A teljes akcióterv költségvetési hatása - azaz ennyi maradhat a cégek zsebében - így a tervezett 300 milliárd forint körül lehet a GKI számítása alapján, ám figyelembe véve, hogy a cégeknek évente 63-65 ezer milliárd forint költségük van, amiből az akcióterv szerint fél százalék (300 milliárd) takarítható meg, a szakértők véleménye szerint különösebb hatást nem fog gyakorolni a javaslat. Már csak azért sem, mert a vállalkozások jövőre egyebek mellett telefonadót, tranzakciós (sárgacsekk) adót fizetnek, miközben az idei adójóváírás kivezetése és a minimálbéremelés miatti kompenzáció is csökken. Ezek együttesen 150-200 milliárd forint költségnövekedést okoznak számukra.
