Herczog Edit szerint a Lisszaboni Szerződés mélyreható változtatásokat vezet be az Unió finanszírozásában, különösen az intézményközi kapcsolatok és a döntéshozatali eljárások tekintetében. A képviselő szerint lényeges, hogy a Szerződés végre egyértelmű hierarchiát állít fel az Unió pénzügyi és költségvetési életére irányadó alapvető aktusok között, ily módon elősegítve az átláthatóságot.

A szocialista képviselő üdvözölte a legfőbb költségvetési vívmányokat, így például, hogy a kötelező kiadások és a nem kötelező kiadások közötti különbségtétel eltörlésre kerül, azaz az EP - a Tanáccsal együtt - az Unió valamennyi kiadására vonatkozóan döntést hozhat majd. A Lisszaboni Szerződés jogilag is kötelezővé teszi a többéves pénzügyi keret meghatározását, amely nemcsak rugalmasan ütemezi az Unió kiadásait, de megállapítja az uniós költekezés plafonértékét is, hozzájárulva ily módon a költségvetési fegyelem megerősítéséhez.

Herczog Edit szerint a jövőben az EU minden eddiginél rugalmasabban és hatékonyabban reagálhat a váratlan kihívásokra. Példaként az energia- és klímapolitikát, az innovációs és K+F területeket, illetve a válságkezelést hozta fel a képviselő.

Herczog szerint továbbra is gondot jelent, hogy a költségvetés hétéves és az EP ötéves ciklusai miatt a Parlament meg van fosztva költségvetési jogköreinek egy részétől. Ugyanígy ügyelni kell a képviselő szerint arra, hogy jogilag is zökkenőmentes legyen az átállás a többéves pénzügyi keretre történő áttérés mechanizmusára.

„A Lisszaboni Szerződés nemcsak a Parlament hatásköreit erősíti meg, de az intézményi reformnak köszönhetően az EU költségvetése az európai vállalkozók és az európai polgárok életét is megkönnyíti a jövőben" - fogalmazott hozzászólásában Herczog Edit.