A korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet Korrupciós kockázatok az üzleti életben című tanulmánya szerint a korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti szféra és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti életen belül.
A TI országtanulmánya szerint a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó jogszabályok elvileg megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, a törvények végrehajtásánál azonban komoly hiányosságok jelentkeznek, a tágabb jogszabályi környezet pedig korrupciós mechanizmusokat generál. Leginkább az adózásra vonatkozó jogszabályok, a reformra szoruló pártfinanszírozási törvény, a "közbeszerzési törvény kiskapui, a nem működő lobbitörvény és a rosszul működő csődtörvény miatt alakulnak ki ezek a rendszerszerű mechanizmusok" - mondta Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának az igazgatója.
A jelenséget a TI kutatása szerint a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, illetve kulturális beidegződések is erősítik. A szervezet becslése alapján a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket. (A közbeszerzések célja, hogy a közpénzek a közérdeknek megfelelően kerüljenek felhasználásra, azaz jó minőségű szolgáltatást alacsony áron vásároljunk. )
Gondok szinte mindenhol
Az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozásokra jellemző úgynevezett megélhetési korrupció (fekete foglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok árfelhajtó kartell megállapodásai a jellemzőek. A TI tanulmánya szerint a multinacionális cégek jelenléte fékezi a korrupciót, de bizonyos kulturális, történelmi tényezők a jelenség fennmaradását segítik elő. "Az üzleti életet is a kölcsönös szívességek hálózata fonja be" - mondta Alexa Noémi.
A tanulmányban megfogalmazott ajánlások szerint a párt- és kampányfinanszírozás reformjára, valamint etikai kódexek bevezetésére és alkalmazására van szükség. A cégek belső ellenőrzési rendszerét is fejleszteni kell, a jogalkalmazást pedig erősíteni. Az üzleti életben tapasztalható korrupció csökkentése nem valósítható meg a politikai elit elkötelezettsége és példamutatása, illetve az etikus üzleti magatartást középpontba helyező szemlélet meghonosítása nélkül. (Számos területen van mód a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére, aminek érdekében mind hazánkban, mind az Európai Unióban felmérik a lehetőségeket.)
A befektetők aggódnak
A magyarországi brit, osztrák, kanadai és holland nagykövetség támogatásával készült tanulmány bemutatóján többek között részt vett Greg Dory, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete, aki szerint a nemzetközi befektetők körében nyugtalanságot kelthet, ha úgy érzékelik, hogy a korrupció komoly probléma egy országban.
A nagykövet szerint Magyarországgal kapcsolatban ez az érzet alakult ki, ami csökkentheti az ország tőkevonzó képességét és versenyképességét. "Ennek az érzetnek a megszüntetéséért a pártfinanszírozás reformjával sokat tehet a magyar politikai elit" - mondta Greg Dory.
A megvesztegetés-mentes üzleti életért folytatott küzdelem további eszközei közül a brit külképviselet vezetője a korrupciós ügyeket az érintett szervezeten belül megismerő, és azokat a nyilvánosság előtt leleplező úgynevezett közérdekű bejelentők törvényi védelmét, illetve a független médiumok szerepét emelte ki.
Adóreform nélkül nehéz lesz
Marshall Miklós, a TI európai és közép-ázsiai regionális igazgatója szerint a korrupció csökkentése érdekében elkerülhetetlen az adórendszer radikális reformja, amely csak a kormány és az ellenzék közti közötti kompromisszum alapján mehet végbe. Az adóreformot egy-két éven belül meg kell valósítani, különben tovább romlik Magyarország versenyképessége - mondta Marshall Miklós.
A most bemutatott kutatási jelentés a Korrupciós kockázatok Magyarországon című tanulmány második része. A 2007 decemberében megjelent első kötet legfőbb megállapításai szerint Magyarországon túl nagy a politikai befolyás az állami és a helyi önkormányzati szinten, hiányzik a politikai akarat a korrupció megfékezésére. Míg a jogszabályi környezet nagyjából megfelelő, nem elég hatékony a nyomozó hatóságok munkája a korrupciós esetek felderítésében, a bíróságok pedig esetenként hiányosan felkészültek. Mindezek alapján Magyarországot közepesen korrupt országnak minősíti a jelentés. (Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) évente értékeli a tagországokban érvényesülő adók rendszerét. Magyarország a bért terhelő elvonások rangsorában évek óta a harmadik helyet foglalja el, mely azt jelenti, hogy Belgium és Németország után nálunk a legmagasabbak az ilyen jellegű elvonások. Ez nyilvánvalóan nem növeli versenyképességünket, különösen nem a régióban.)
