A tanulmány a közép-kelet-európai térség minden országára kiterjed, s a részesedéseket tekintve a 2001. félév végi, a mérlegfőösszegeknél a 2000 végi állapotot vette figyelembe. A közép-kelet-európai térségben a nyugati bankok piaci részesedése 1997-ban 20, 1998-ban 32, de még 1999-ben is csak 43 százalékot tett ki, tavaly azonban elérte már az 53 százalékot.

A legnagyobb piaci részesedést a térségben a nyugati bankok Lengyelországban (76 százalék), Csehországban és Bulgáriában (egyaránt 67 százalék) és Magyarországon (62 százalék) mondhatják magukénak a Bank Austria tanulmánya szerint. Ezzel szemben viszonylag csekély mértékben hatoltak be a hatalmas orosz piacra, ahol részük 7 százalékot tesz ki.

A reformállamokban (Oroszországot is beleértve) a külföldi bankok a mérlegfőösszeg tekintetében 43 százalékot tesznek ki: első helyen a belga KBC áll 18 milliárd eurós mérlegfőösszeggel, a második helyen a Bank Austria van 15,3 milliárd euróval.

A külföldi bankok mérlegvolumene Közép-Kelet-Európában (Csehország, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) tavaly 48 százalékkal nőtt 104-ről 155 milliárd euróra, míg ugyanezen országok teljes piacán a növekedés 20 százalékot tett ki (244 milliárdról 292 milliárd euróra.
A térségben a külföldi bankok sokhelyütt meglehetősen csekély szintről indulnak: a szegényebb országokban, mint Romániában és Bulgáriában a bankok mérlegfőösszege a GDP mindössze 29, illetve 38 százalékát teszi ki, de az egész térségben is csak 68 százalék ez az adat, míg az euró-térségben 260 százalék.

A privatizáció, és a tulajdonviszonyok folytatódó változása közepette a korábban is magas koncentráció nem változott jelentősen a térségben: a 25 legnagyobb bank jelenleg az egész gazdasági térség mérlegfőösszegének 55 százalékát tartja. A vezető 25 bank közül a privatizáció kettőnél - a cseh Komercni Banka, és a szlovák VUB esetében - nemrég fejeződött be, míg a horvátországi Zagrebacka Banka esetében még tart, s e három bank adja a regionális mérlegfőösszeg 7 százalékát. További 11 százalék privatizálása most következik a lengyel PKO-val, a magyar OTP-vel, a szlovéniai Nova Ljubljanska Bankával és a romániai Comerciale Romanával.

Ma a külföldi bankok még két csoportban harcolnak a piaci részesedésekért Közép-Kelet-Európában: a pionírok, akik már korán megjelentek a térségben, valamint a későn jövők, akik az utóbbi három évben meglehetősen drágán vásároltak részesedéseket. A Bank Ausztria szakértői szerint a térség piacát messzemenően felosztották, a fő résztvevők már megszerezték pozícióikat.

Ezzel egy időben azonban az elsők már ki is vonulnak a piacról: az ING csoport tavaly eladta a magánügyfelekkel foglalkozó részét a Citibanknak, az ABN Amro pedig eladta magyar leánybankjának harmadát a KBC-nek - mutat rá a tanulmány, amely szerint a térségben a bankok mérlegvolumene 2005-ig várhatóan mintegy 80 százalékkal növekszik majd, s különösen a hitelezés virágzik majd fel.

A tanulmány bemutatása kapcsán elhangzott, hogy a BA – amely a bajor HypoVereinsbank (HVB) általi átvétele óta leánybankként annak közép-kelet-európai aktivitásait intézi -– nem tanúsít érdeklődést sem a PKO, sem az OTP iránt – Magyarország ugyan érdekelné, de nem ilyen nagyságrendben –, hanem Szlovénia második legnagyobb bankja, a Nova Kreditna Banka Maribor többségi részének átvételét vizsgálja. Érdeklődik a szlovéniai Nova Ljubljanska Banka küszöbön álló privatizálása és a várható jugoszláviai privatizálások iránt, bár ott már megkapta az engedélyt egy önálló bank alapítására.

Hamarosan lezárul a HypoVereinsbank és a Bank Austria térségbeli aktivitásainak összevonása, a kelet-európai leánybankok mérlegfőösszege 15,3 milliárd eurót tesz majd ki, s ezzel a HVB részkonszernjeként működő Bank Austria nyereségéhez az addigi 20 százalék után 30 százalékkal járul hozzá.

Forrás: MTI