Hétfőn délután fél háromkor az MNB-vel együtt a cseh, a lengyel és a román jegybank is közleményt bocsátott ki, vagy interjút adott annak érdekében, hogy megakadályozza a közép-kelet-európai valuták túlzott mértékű és sebességű leértékelődését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is jelezte: készen áll minden szükséges lépés megtételére, hogy megakadályozza a forint árfolyamának piaci zavarokat előidéző mozgásait. A bejelentések hatására a cseh korona, a lengyel zloty és a forint is erősödött, 1-3 százalék körüli mértékben. A forint 3 százalékos javulását az is támogatta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hétfői kamatdöntésével változatlanul, 9,50 százalékon hagyta alapkamatát.
A Magyar Nemzeti Bank hétfőn azt is közölte, hogy 2009-ben 3,5 százalékos GDP-visszaeséssel és 3,7 százalékos éves átlagos inflációval számol. A legutóbbi, novemberi inflációs jelentésben, 2009-re 1,7-0,2 százalékos gazdasági visszaesést és 3,1-3,4 százalékos inflációt várt a jegybank. Folytatódott a vita a közéletben a Reformszövetség által szombaton közzétett gazdaságpolitikai programról, többek között Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az SZDSZ és az MDF, valamint makrogazdasági elemzők is jelezték, hogy egyetértenek a program főbb elemeivel, míg szakszervezeti körökből inkább kritizálták.
Szlovákokkal
A gazdasági-pénzügyi válság szerepelt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a francia szenátus elnöke, Gerard Larcher budapesti megbeszéléseinek témái között is, amelyen áttekintették a válság nemzeti és európai uniós keretek közötti kezelésének lehetőségeit. A gazdasági krízis hatásai és a válságkezelési intézkedések szóba kerültek Bajnai Gordon magyar nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és L'ubomír Jahnátek szlovák gazdasági miniszter komáromi megbeszélésén is. Továbbra is negatív hírek érkeznek a vállalati szférából, ezúttal a DAM 2004. Kft. jelentette be, hogy két lépcsőben összesen 878 embert bocsát el április-május folyamán, ezzel gyakorlatilag megszűnhet Diósgyőrben a kohászat. (Az ÁSZ még két hónapot ad, hogy mit lép a gazdaság a kormány intézkedéseire...)
A győri Rába Járműipari Holding pedig azt jelentette be, hogy az első negyedévben mindhárom üzletága csökkentett munkaidőben működik, és minden bizonnyal az év második negyedévében is rövidebb lesz a munkahét. Az Audi AG németországi gyárainak menetrendjéhez igazodva hétfőtől egy hétre leállt a termelés az Audi Hungaria Motor Kft-nél Győrött.
A válság hatásainak csökkentése érdekében hozott kormányzati megszorítások miatt a mezőgazdaságban is megszorítások lesznek, a gazdálkodók 33 milliárd forinttal kevesebb állami támogatásban részesülhetnek 2009-ben.
Németország: -5 százalék
Külföldről újabb kedvezőtlen hírek érkeztek az autógyártó szektorból. A német kormányszóvivő megerősítette, hogy az Opel autógyár számára bármiféle kormányzati segítség előfeltétele, hogy a cég a jövőre vonatkozóan megfelelő működési tervet terjesszen elő. A szóvivő azokra a hétvégi sajtóhírekre utalt, amelyek szerint csak az állam mentheti meg a csődtől az Opelt, amely az anyavállalat amerikai General Motors súlyos pénzügyi válsága miatt rendkívül nehéz helyzetbe került.
A német Volkswagen autógyár hétfőtől öt napra leállította a gyártást lengyelországi, poznani üzemében, a kereslet csökkenése miatt, de a dolgozók megkapják a pénzüket. Az üzem e hónap elején is leállt már három napra, hasonló okból.
Ugyancsak Németországgal kapcsolatos hétfői hír, hogy a Deutsche Bank fő közgazdásza, Norbert Walter szerint az ország hazai összterméke idén 5 százalékkal vagy még jobban is visszaeshet 2009-ben. Néhány hete a Deutsche Bank fő közgazdásza még csak 4 százalékos GDP-csökkenést valószínűsített Németországnak erre az évre.
Segíteniük kell
A kelet-európai pénzügyi válság kezelésével kapcsolatosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főközgazdászai és a Világbank is kifejtette véleményét. A kelet-európai pénzügyi válságra adott globális válaszlépéseknek korlátot szab a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "túl kis" mérete, idézte az IMF volt főközgazdászainak véleményét a hétfői Financial Times. Simon Johnson szerint például a programok "valószínűleg azért alulméretezettek", mert a Valutaalap fél, hogy elfogy a pénze. A Világbank eközben Kelet-Európa megsegítésére szólított fel: Nyugat-Európának nem szabad kivonnia befektetéseit Kelet-Európából, hanem segítenie kell szomszédainak, mondta a Világbank elnöke a Süddeutsche Zeitungnak.
Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa pedig arról beszélt hétfőn: Nem zárható ki az Európai Unió segítsége tagországai számára, de nem valószínű, hogy az euróövezet bármelyik tagja ilyen helyzetbe kerülne. A pénzügyi biztos emlékeztetett, hogy Magyarország és Észtország már kapott segítséget az EU-tól, és lehetségesnek mondta, hogy más EU-tagállamoknak is szükségük lehet pénzügyi támogató programra.
Nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok gazdasága számára is új veszélyeket jeleznek a kelet-európai országok problémái, írta hétfőn az International Herald Tribune (IHT) című napilap. Idézte Jean-Claude Trichet-t, az Európai Központi Bank elnökét és Dominique Strauss-Kahnt, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatóját, akik szerint jelenleg a legaggasztóbb jelenség a kelet-európai valuták árfolyamesése.
