1. A 2001. júniusi felvételhez az 1999-es társasági adóbevallási adatok alapján válogattuk ki a 1500 legnagyobb exporttal rendelkező feldolgozóipari céget. A vizsgálat során a TÁRKI kérdezőbiztosai összesen 323 céget kérdeztek meg, ezek mindegyike exportált 1999-ben és 2000-ben. A megkérdezett vállalkozások ágazati csoportok és az exportárbevétel nagysága szerinti megoszlása az illeszkedésvizsgálat eredményei szerint megfelel a kiválasztott 1500 cégre jellemző megoszlásnak.

2. A 2001. júniusi felvétel eredményei alapján megváltozni látszik a beruházási aktivitás folyamatos növekedést mutató tendenciája. 2001. Második félévében várhatóan csökkenni fog a beruházások növekedésének mértéke.

3. A beruházásokat finanszírozó források nagyság szerinti sorrendje 1998-hoz képest nem változott. Továbbra is jellemző a saját forrás (nyereség és/vagy amortizáció) dominanciája.

4. A beruházások eredményeként a menedzseri becslések alapján a TOP 1500 körében 1999-ben 9-13%-kal, 2000-ben 14-18%-kal, a jelenlegi felvétel alapján 2001-ben várhatóan 12-17%-kal fognak bővülni átlagosan a termelőkapacitások.

5. A cégek tervezési időhorizontjában enyhe csökkenés érzékelhető az elmúlt félévhez képest. Nőtt a 3-5 éves időtávra tervezni tudó cégek aránya, csökkent viszont azoké, akik több mint öt évre terveznek.
Az elmúlt félévben az input-, a félkésztermék-, és az output készletek esetében egyaránt csökkent a tartósan nem mozgó készletek átlagos szintje A legnagyobb mértékű csökkenést a legalább egy éve nem mozgó input készleteknél lehet érzékelni.

2001. második félévében a cégek mintegy 33%-a tervez létszámnövelést és csak 20%-a elbocsátást. 40%-ról 48%-ra nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek nem kívánnak a foglalkoztatottaik létszámán változtatni. Azonban ennek ellenére is jellemző lesz a TOP 1500 körében a létszám növelése.
Ez év januárjához képest némileg nőtt azon cégek aránya, amelyek munkaerőhiányról számoltak be. Míg 1999. nyarán 24,1%, 2000. januárban 22,7%, júniusban 29,4%, addig 2001. januárban 23,6%, júniusában pedig 28,5% említett munkaerőhiányt.

A munkaerőhiányra az érintett cégek alvállalkozók bevonásával (70%), a túlórák számának növelésével (42%), a munkaerő szállításával (36%), technológiai fejlesztésekkel (31%), béremeléssel (28%) és egyéb módon reagálnak. Munkaerőhiány leginkább szakmunkásokból (a munkaerőhiányt jelző cégek 93,5%-a említette), diplomás szellemiekből (21,7%) és segédmunkásokból (21,7%) tapasztalható.

Az első félévhez képest nőtt a növekvő rendelésállománnyal számoló cégek aránya. A jelenlegi felmérés szerint átmeneti volt a cégek által várt rendelésállomány csökkenése. A rendelésállomány növekedésére az átlagosnál jóval nagyobb arányban számítanak a külföldi tulajdonban lévő cégek menedzserei.

Nem tapasztalható számottevő változás a kapacitások kihasználtságában az elmúlt évi helyzethez képest. A TOP 1500 cég körében 2001. júniusában 79-83%-osra tehetjük a kapacitások kihasználtságát. Az átlagos kapacitáskihasználtság a külföldiek és a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozásoknál a legmagasabb.

2001 egészét figyelembe véve 2000-hez képest csökkent a növekvő kapacitáskihasználtságról beszámoló cégek aránya. Ez az arány azonban az idei júniusi felmérés szerint is magas volt (39,6%). 2001. első félévében némileg csökkent a kapacitástartalékokkal rendelkező cégek aránya.

A magyar beszállítók várható szerepének megítélésében nem érzékelhető változás ez év januárja óta: a vállalatok többsége szerint nem fog változni a magyar beszállítók szerepe, és kétszer annyian számoltak be e szerep növekedéséről, mint csökkenéséről.

A TOP 1500 körében 2001. II. félévében a termelési szint kismértékű növekedésére lehet számítani az első félévhez képest.

6. A cégek várakozásai alapján 2001. második félévében csökkenésre lehet számítani az export növekedésének ütemében. Ennek ellenére a TOP 1500 cégeinek 57%-ánál növekedett az export rendelésállomány szintje 2001. I. félévében, és cégek 60%-a az exportkereslet növekedésére számít 2001. II. félévben is.
A nyugat európai értékesítési lehetőségek megítélése romlott az első félévhez képest: csökkent azon cégek aránya, amelyek e lehetőségek javulásával és nőtt azoké, amelyek e lehetőségek romlásával számolnak.
2000-ben változatlannak mondható a TOP 1500 eredménypozíciója 1999-hez képest. A cégvezetők 2001-ben az eredményesség javulását várják, azonban ezek a várakozások visszafogottabbak a januári becsléshez képest.

7. Az export 2001-es jövedelmezőségének alakulásában a cégvezetők pesszimistábbak tavalyhoz képest. Ugyanannyian számítanak az exportjövedelmezőség javulására, mint annak romlására.
A múlt félévhez képest a cégvezetők kissé kedvezőtlenebbül látják saját cégük üzleti helyzetét és e helyzet várható alakulását. A cég helyzete a megkérdezettek 39%-a szerint jó és 52%-uk szerint fog javulni a következő hat hónapban.

A magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban nőtt a TOP 1500 cég menedzsereinek bizakodása, bár túlnyomó többségük nem várja e helyzet változását.
Akárcsak a korábbi felvételek során, most is érzékelhetők különbségek a többségében külföldi tulajdonú és a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő cégek menedzsereinek helyzetmegítélésében: saját cégük helyzetét az előbbiek sokkal pozitívabban látják, mint az utóbbiak.

8. A 2001. május elején megváltozott forint árfolyamrendszer miatt a vállalatok 27,7 %-a gondolkozik azon, hogy megváltoztassa eddigi árképzési szokásait. A forint/euró árfolyam ingadozása miatti árfolyamkockázatot a cégek többsége (59 %-a) azonban nem fedezi, hanem profitvárakozásként kezeli.

9. A TOP 1500 cégei 2001 decemberre átlagosan és legtöbben 257 Ft/€ középárfolyamot várnak és csak 25,4 %-uk szerint számít nagymértékű forint/euro árfolyam ingadozásra.