A 175 országot tartalmazó listán a régiós társak közül Csehország (25.) és Szlovénia (31.) előzte Magyarországot, míg Szlovákia (39.), Horvátország (46.) és Románia (60.) gyengébb besorolást kapott. A lista élén Kanada végzett, őt rendre az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Japán követték. A felmérést végző City University of London kutatóközpontja hat szempontot - a gazdasági, pénzügyi, politikai és szabályozási környezetet, a társadalmi és kulturális adottságokat, valamint a technológiai fejlettség szintjét - vett figyelembe a rangsor összeállításakor.

A magyar összesített pontszám - amelyet az egyes szempontokra adott pontszámok átlagaként számítottak ki a kutatók - 2,4 volt. A legalacsonyabb, így egyben legkedvezőbb pontszámot, 1,7-et a technológiai adottságokra kapta Magyarország. A legrosszabbnak a gazdasági, illetve pénzügyi tényezők bizonyultak (egyaránt 2,7). Csehország pontszáma 2,1, míg az éllovas Kanadáé 1,4 volt.

A könyvvizsgáló közleményében kiemelte, hogy egyre nagyobb szerep jut a fúzióknak és felvásárlásoknak az egyes gazdaságok növekedésében. A jelentés  kimutatta, hogy "a gyakran egy egységként kezelt országcsoportokon belül is jelentős eltérések lehetnek", így a sikeres felvásárlásokhoz elengedhetetlen a helyi adottságok és kockázatok ismerete.