A nyitónap fő nyertese a Boeing volt, amely két óriás-megrendelést könyvelhetett el. Az Etihad, az Egyesült Arab Emírségek legdinamikusabban terjeszkedő légitársasága a farnboroughi vásáron közölte, hogy 45 repülőgépet vesz az amerikai gyártótól, katalógusáron 9 milliárd dollárért. A megrendelés 35 Boeing 787-esre és tíz Boeing 777-300ER (megnövelt hatótávolságú) gépre vonatkozik. Az Etihad emellett opciós jogot is lekötött további 25 Boeing 787-esre és tíz 777-esre.
A fő rivális európai Airbusnál sem panaszkodhatnak: a csúszással elkészült Airbus A380 óriásgépből már 192 megrendelése van a cégnek: az ázsiai légitársaságok (az első óriásgép a Singapore Airlines-nál repül) az akár 700-nál is több utas elszállítására képes, üzemenyagtakarékos Airbus legnagyobb megrendelői.
Takarékos, késéssel
A 787-es modell kifejlesztése még mindig folyik, jókora késéssel: a gépnek, amely a gyártó szerint - főleg könnyű, kompozit nyersanyagok felhasználásával és új aerodinamikai tervezéssel - minden idők legtakarékosabb széles törzsű típusa lesz, már idén tavasszal kereskedelmi forgalomba kellett volna állnia, gyártástechnológiai fennakadások miatt azonban az indulás jó eséllyel 2009 végére tolódik.
Az Etihad megrendelése előtt egy másik közel-keleti társaság, a FlyDubai jelentette be Farnboroughban, hogy ötven új generációs Boeing 737-800-as utasszállítót rendelt, 3,75 milliárd dollárért. Az állami tulajdonú, olcsó jegyáras légitársaság márciusban alakult, és jövőre kezdi üzemeltetni menetrendszerű járatait.
Boeing vs Airbus: a jövő repülőgépei - képgaléria, kattintson!
A hordónként 140 dollár felett járó nyersolajárak közepette azonban már az ágazati vezetők is nyíltan válságról beszélnek. Tim Clark, a szintén dubai székhelyű, globális hálózatot fenntartó, luxusszintű szolgáltatásairól ismert Emirates légitársaság elnöke a hétfői Financial Timesnak azt mondta: a légiközlekedés "új realitása a túlélés". Clark szerint a polgári repülés eddigi története legsúlyosabb válságát éli, a baj nagyobb, mint az öbölháború, a 2001. szeptemberi terrortámadások, az ázsiai tüdőgyulladás-járvány (SARS) vagy a korábbi olajársokkok idején volt.
Túléléséért évek óta
Willie Walsh, a British Airways vezérigazgatója - szintén a londoni gazdasági napilap által a farnboroughi rendezvény hétfői nyitányára időzített mellékletnek nyilatkozva - elkerülhetetlennek nevezte, hogy "további légitársaságok hagynak fel üzleti tevékenységükkel", különösen olyanok, amelyek gyenge pénzügyi helyzetben vannak. Walsh szerint egyes cégek már akkor a túlélésért küzdöttek, amikor az olajár a jelenleginek a fele volt.
William Swelbar, a világhírű amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology szaktanácsadója a londoni The Timesnak már a múlt hónapban azt mondta: a 2001-es terrortámadások utáni megtorpanásnál is "sokkal súlyosabb" recesszió fenyegeti a globális polgári repülési ágazatot a rendkívüli üzemanyagárak, a gyenge dollár és az általános gazdasági lassulás miatt. A szakértő szerint a repülési piac valós állapotát - különösen az Egyesült Államokban - csak ősszel, a fő utazási évad után lehet majd felmérni.
Akár 61 ezer forint
A The Times által hétfőn idézett iparági elemzők szerint a Boeing és az Airbus által nyilvántartott, összesen 530 milliárd dollárnyi rendelésállomány akár 20-30 százalékát is törölhetik vagy késleltethetik a megrendelők a következő néhány évben.
13-ról 35 százalékra
A légitársaságok nemzetközi szövetsége (IATA) azt jósolja, hogy a globális polgári repülési ágazat a tavalyi 5,6 milliárd dolláros nettó eredmény után - amely 2000 óta az első ágazati szintű profit volt - az idén 6,1 milliárd dolláros veszteségbe zuhanhat vissza, ha a nyersolajárak az év egészében 135 dollár felett maradnak.
Az üzemanyag-kiadások a légitársasági költségek 35 százalékát teszik ki; e tétel az évtized elején még csak 13 százalék volt.
Az IATA adatai szerint az elmúlt hét hónapban "legalább 24" légitársaság ment csődbe.
