Nem árt emlékeztetni a törvényre. Arra, amelyik százalékokat határoz meg, az állam 79, a fővárosi büdzsé 21 százalék arányban köteles finanszírozni a 4-es metró építését. Ez azért alapvető, mert újabban egyre több "pénzhiányos" nyilatkozat jelenik meg, a nincs rá fedezet állítástól kezdve egészen az uniós kohéziós alap állítólagos nem-jére való hivatkozásig. Ezzel szemben a törvény az, ami deklarálja, hogyan kell költeni a beruházásra. (Április 3-án pedig elindul a fúrópajzs, melynek "menetteljesítménye" az összes felszíni építésnek az ütemét is meghatározza). Az is tény, hogy a város, a kormányzat szakértői, az EU illetékesei sem arról tárgyalnak, hogy Brüsszel ad-e pénzt, vagy sem, hanem arról, hogy mekkora összeggel és milyen formában támogatja a kohéziós alapja a metrót.

Minél komplettebb?

Brüsszeli szakmai megfogalmazások szerint az uniónak eleve célja elősegíteni a közösségi közlekedés fenntarthatóságát, s azon belül is a kötött pályás közlekedés jobbítását. Budapest főpolgármestere pedig azt a szintén uniós érvelést fogalmazta meg, hogy Brüsszel a minél komplettebb fejlesztéseknek a híve, azaz a felszíni, kapcsolódó beruházásokat alkalmasint hozzáérti az eredeti metróprojekthez. Az persze lehet igaz, hogy az egyes részletekről külön-külön döntenek majd, azaz válogatnak, de a lényeg továbbra is az, hogy teljes projektben gondolkodik az EU. Amint a 4-es metró "gazdája" is. Ennek megfelelően az úgynevezett felszíni térrendezéseket - melyeket így is, úgy is el kell végezni - időben előre hozzák és a metróépítéssel együtt "letudják", még akkor is, ha a költségek a főváros saját büdzséjét terhelik és nem a 79-21 százalékos állami, illetve önkormányzati megosztás vonatkozik erre a feladatra.

A főpolgármester, függetlenül attól, hogy az elmúlt napokban megint a szkeptikusok hangját lehetett hallani, a brüsszeli pénzügyi üzeneteket világosan közzé is tette. Azaz az első szakaszra a kohéziós alapból 100 milliárd és 250 milliárd forint közötti összeg mindenképpen reális lehetőség, s mind a kormányzatnak, mind a fővárosnak elemi érdeke a sikeres tárgyalás Brüsszellel. Demszky Gábor egy nyilatkozatában utalt rá, hogy amit még valóban újként kezel az EU, az a második szakasz, azaz a Bosnyák térig való továbbépítés. De ez érthető is, a tervezés is eleve később kezdődött el, csakúgy, mint az engedélyeztetési eljárás, mely - amint az első szakasznál - itt sem megy egyik napról a másikra, kiváltképp a vasúthatósági beleegyezés számít vontatott műveletnek.

Következetes főpolgármester

Demszky Gábor következetesen kiáll a 4-es metró mellett, egy minapi újabb nyilatkozatában még azt is közölte, hogy akkor is megépül a tömegközlekedési eszköz, ha a kohéziós alapjából valamilyen oknál fogva nem érkezik támogatás. A főpolgármester tájékoztatása szerint a metróval kapcsolatos idei fejlesztésekre 85 milliárd forint áll rendelkezésre állami és önkormányzati forrásokból. A főváros honlapján pedig Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos minapi szavait idézik: a kormány jelenleg is tárgyal Brüsszellel arról, hogy a kohéziós alapjából mekkora támogatásra számíthat hazánk a 4-es metró kivitelezésére. Minél nagyobb támogatást kap Magyarország a metróépítésre, az annál több magyar közpénzt helyettesít.