Ingatlanok adás-vétele után

Az örökölt vagy ajándékba kapott ingatlanvagyon után 2003. január elsejétől már nem lineárisan fizetjük az illetéket: az ingatlan értékétől függően – a bűvös határ 18 millió forint – sávosan és progresszíven nő a fizetendő összeg. Igaz, az örökhagyó és az örökös, valamint az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági fok szerinti differenciálás továbbra is megmarad: a legkisebb illetéket januártól is a gyermeknek, házastársnak vagy szülőnek kell lerónia, míg az unokának, a testvérnek, a nagyszülőnek, valamint a náluk még lazább rokoni kapcsolatban lévőknek magasabb az illetéktarifája.
Ha az örökölt vagy ajándékba kapott ingatlannak az értéke nem haladja meg a 18 millió forintot, akkor még a jelenlegivel azonos az illetékösszeg; e fölött azonban már a mostaninál magasabb kulcs alapján kell az illetéket leróni.

A kiszabás alapja továbbra is az úgynevezett tiszta vagyoni érték, vagyis az ingatlan forgalmi értékét csökkentik a fennálló esetleges tartozások, díjak (például közjegyzői díj), valamint a vagyonértékű (például haszonélvezeti, használati) jog. Megmaradt az a szabály is, hogy a kiskorú örökös a nagykorúvá válásától számított két éven belül róhatja le késedelmi pótlék nélkül az ingatlan utáni illetéket. Ha viszont azt a határidő előtt befizeti, akkor az illeték összegének évi 10 százalékát (a teljes összeg maximum 70 százalékát) kedvezményként nem kell befizetnie.

Pozitívum, hogy a lakóingatlan adásvétele után fizetendő úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket nem módosította a pénzügyi kormányzat: eszerint lakás vásárlása esetén az illeték nagysága 4 millió forintos értékig 2 százalék, a 4 millió forint feletti rész után pedig 6 százalék. Tudni kell azonban, hogy ez a fizetési mód arra az esetre vonatkozik, ha önálló egész ingatlant vásárolunk. Ha csak egy fél házat vagy egy fél öröklakást veszünk meg, akkor a 2 százalékos kedvezmény csak 2 millió forintig illeti meg a vevőt, és a 6 százalékot már a 2 millió forint feletti rész után meg kell fizetni. A kedvezmény mértéke tehát igazodik a megszerzett tulajdoni hányad mértékéhez.

2003-ban is hatályban marad az illetékkedvezmény, ha valaki üres telket vásárol, és vállalja, hogy négy éven belül lakóházzal beépíti: ebben az esetben tehát a telek vásárlása után továbbra sem kell illetéket leróni.

Nem került sor az illetékrendelet 28. cikkelyének módosítására sem, amely szerint a lakásépítésre és -értékesítésre jogosult vállalkozó által épített új lakás megszerzése után nem kell illetéket fizetni, ha annak vételára a 30 millió forintot nem haladja meg.

A 35. évüket be nem töltött fiatalok illetékkedvezménye szintén megmarad. Változás e téren csupán annyi lesz, hogy amíg jelenleg a vásárlás bejelentésével együtt kell jelezni az illetékkedvezményre való jogosultságot, jövőre erre az érintetteknek az illeték kiszabásának jogerőre emelkedéséig módjuk van.

Emelkednek viszont az építési illetékek, és nő a tulajdonjog-változás bejegyzésének díja is. Így a már meglévő otthon átalakításához, valamint új lakás építéséhez kért építési engedély jövőre 10 ezer forintba kerül, és ugyanennyit kell fizetni a használatbavételi engedélyért is. A tulajdonjog bejegyzése a mostani 2 ezerről 3 ezerre emelkedik, a telekátalakítás illetéke pedig telkenként 5 ezer forint lesz. A jelzálogjog bejegyzésének díja januártól annyiban nem módosul, hogy továbbra is az ingatlan értékének 5 százaléka alatt marad, minimális összege azonban 5 ezer forintról 10 ezerre nő.

A módosított rendelkezések hatálybalépésének időpontja ugyan 2003. január elseje, ám az 2002-ben megkötött és a földhivatalba benyújtott szerződések után még a régi illetéktörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyancsak a régi szabályok érvényesülnek a tavaly elhunytak után indult hagyatéki ügyekben is, függetlenül attól, hogy az illeték kiszabására mikor kerül sor.

Perek, csődök és eljárási költségeik

A pénzügyi kormányzat a peres eljárásokkal kapcsolatos illeték 6 százalékos mértékét nem módosította, de az elsõfokú polgári peres eljárás illetékének minimális összege az eddigi 5-rõl 7 ezerre emelkedett, és a maximum fizetendő 750 ezer forintos határt 900 ezer forintra emelték.

Emelkedtek a tételes összegű államigazgatási eljárások illetékei. Az általános mérték 1500 forintról 2000-re nő, s az ilyen határozat elleni fellebbezéskor – ha értéke pénzben nem állapítható meg – 4000 forint a fizetendő illeték mértéke. Magasabb lett a válóper illetéke. A házasságfelbontási perek jelenleg 7000 forintos illetéke jövőre 10 ezer forintra nőtt. A házassági névváltoztatási illeték idén 5000 forint, a születési név megváltoztatásáért pedig 10 000 forintot kell fizetni.

A csődeljárás megindításának illetéke 30 ezer, a felszámolási eljárásoké pedig 50 ezer forintra emelkedik. A cégbíróságtól kérhető másolatok után fizetendő összegek is nőnek: jövőre a cégkivonat 5000, a cégbizonyítvány 3000, a cégmásolat 7000 forintba kerül. Fellebbezéskor az illeték összege a korábbi 3500-ról 4000 forintra nõtt. Abban az esetben, ha az eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, akkor a vitatott összeg minden megkezdett 10000 forintja után 300 forint az illeték az eddigi 200 helyett.

Egyes okmányok drágulása

Nőttek a gépkocsi-vásárlásnál fizetendõ illeték is: drágul a gépjármű tulajdonjogának átírása is, január elsejétől köbcentinként 13 forintot kell leróni. A vezetõi engedély kiállításának illetéke 4000 forint, azonban 2003. január elsejétõl a 70. élet évüket betöltött kérelmezõk esetében csak 1500 forint. Ha pedig az engedélyt egy évre, vagy annál rövidebb idõre adják ki - például idõsebb, vagy rosszabb egészségi állapotú kérelmezõknél - akkor szintén 1500 forintra csökken a fizetendõ díj, az általános 4000 helyett. Aki idén érvényesíttetné újra a vezetõi engedélyét, már mindenképpen új, kártya formájú okmányt kap. A kiadott vezetõi engedélyek egyébként már 2001. januártól újfajták, de sok még a forgalomban lévõ régi, papír alapú okmány, melyek cseréje idén felgyorsul. Az egészségügyi alkalmasságot a régi típusú jogosítványba ugyanis már nem jegyzik be, az újnál pedig nincs is erre lehetõség csak cserével érvényesíthetõ. Miután az alkalmasság leghosszabb ideje tíz év, a korábbi vezetõi engedélyek legkésõbb 2012 végéig maradnak használatban.

A ma használt okmányaink többsége - így a plasztikkártya személyi igazolvány és vezetõi engedély, valamint az új típusú útlevél - ma már megfelel az Európai Uniós követelményeknek. Az 1998 decembere óta kiállított úti okmányok már mûanyag betétlapot tartalmaznak, amelyre a személyi adatokat lézergravírozással égetik be, ami a hamisítás ellen fokozott védelmet nyújt. A kártyaformátumú új személyi igazolvány is alkalmas arra, hogy azt az unión belül útlevélként használhassuk majd, ám erre csak a schengeni egyezményhez csatlakozás után lesz lehetõség. Addig viszont a schengeni határokon - például a magyar-osztrák vagy a cseh-német határon - a magyar állampolgároktól kérik a magyar útlevelet, ezért várhatóan 2007-ig szükség lesz erre a hagyományos úti okmányra.

Összességében alapvetõen nem változik az okmányok kiállítása után fizetendõ illeték, kivéve a sürgõsségi útlevélkiadást, amiért a rendes eljárási díj kétszeresét kell leróni. Ez azért is érdekes, mert az idei elsõ félévben az eddigi átlagosan néhány százezer helyett másfél millió útlevél jár majd le, dömpingszerûen várhatók tehát az azok hosszabbítását célzó kérelmek a Belügyminisztérium Központi Hivatalába.