A külföldi vendégforgalom kismértékben növekedett, míg a belföldi 4%-kal visszaesett 2001-ben. A szállodák átlagos szobafoglaltsága 47%-os volt. A Magyar Nemzeti Bank előzetes fizetési mérleg adatai szerint az idegenforgalomból 4,4 milliárd euró bevétel származott, amely 17,9%-kal magasabb volt a 2000. évinél.

A külföldi vendégforgalom az elmúlt év során összességében 2%-kal növekedett a kereskedelmi szálláshelyeken. A több mint 3 millió külföldi vendég 10,7 millió vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. A szállodák a januártól december végéig tartó időszakban 3%-os vendégforgalom-növekedést, a panziók a tavalyihoz hasonló külföldi forgalmat könyvelhettek el. Decemberben jelentős mértékben csökkent a vendégek és vendégéjszakák száma az ötcsillagos szállodákban és a kétcsillagos egységekben. A turizmus erős szezonális ingadozására jellemző, hogy az év folyamán a külföldi vendégéjszakák több mint 80%-a áprilistól október végéig realizálódott. A megelőző évvel összehasonlítva az első hét hónapban eltérő mértékben ugyan, de folyamatosan magasabb volt a külföldi vendégéjszakák száma, míg augusztustól kisebb-nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható. A külföldi vendégéjszakák 70%-a Budapestre és a Balaton partjára koncentrálódott. A kiemelt üdülőkörzetek közül Budapesten, a Dunakanyarban, a Közép-Tisza-vidéken és Sopron-Kőszeghegyalján emelkedett a külföldivendég-forgalom.

A külföldi vendégéjszakák több mint 70%-a az Európai Unióból érkező vendégekre jutott. Ezen belül a legtöbb, 4,2 millió vendégéjszakát a német állampolgárok töltötték hazánk kereskedelmi szálláshelyein. A japánok, az amerikaiak és az ausztrálok utazási kedve a 2001. évben a vendégéjszakák számát tekintve csökkent, míg Ázsiából 16%-os növekedést, Afrikából az előző időszakival megegyező vendégforgalmat figyeltek meg.

A belföldi vendégek száma azonos a megelőző évivel, míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma decemberben 5%-kal, a tizenkét hónap folyamán 4%-kal esett vissza. Éves szinten a szállodákban bonyolították le a belföldi forgalom több mint felét, a 2000. évhez képest szintén 4%-os csökkenést regisztrálva. Az öt- és négycsillagos szállodákban növekedett a belföldi állampolgárok által eltöltött vendégéjszakák száma. Jelentős csökkenés tapasztalható az egycsillagos szállodákban és az üdülőházakban. A három-ötcsillagos szállodákon kívül csak az ifjúsági szállók és a kempingek jelentettek vendégéjszaka-növekedést. A belföldi vendégéjszakák száma a Közép-Tisza-vidék kivételével mindegyik kiemelt üdülőkörzetben csökkent 2001-ben. A legnagyobb mértékű visszaesést Sopron-Kőszeghegyaljáról jelentették, legkevésbé a Balatonnál és a Dunakanyarban tapasztalható csökkenés.

Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a januártól decemberig tartó időszakban 3,1 éjszaka volt, hasonlóan a 2000. évhez. Ezen belül a külföldiek 3,5, a belföldi vendégek 2,6 éjszakát töltöttek el átlagban a kereskedelmi szálláshelyeken. Az átlagos tartózkodási idő a kempingekben, az üdülőházakban, valamint a gyógyszállókban volt a legmagasabb.

A szállodák szobafoglaltsága december végéig átlagosan 47%-os volt. A legmagasabb, 60% körüli kihasználtságot az öt- és négycsillagos házak mérték. A gyógyszállók 64%-os kihasználtsággal működtek 2001-ben. Az üdülőkörzetek közül az országos átlag fölött teljesítettek Budapest és Sopron-Kőszeghegyalja szállodái, a Balatonnál az országos átlaghoz hasonlóan alakult a szobafoglaltság. A budapesti négy- és ötcsillagos házak foglaltsága 32% és 82% között ingadozott, évi átlagban a négycsillagos egységekben 61%, az ötcsillagos házakban 63% volt.

A kereskedelmi szálláshelyeken az elmúlt év folyamán 84,6 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött, amely folyó áron 2%-kal több, mint a megelőző évben. A szállásdíjbevételek több mint háromnegyede a külföldi vendégektől származott, és a 2000. évihez hasonló nagyságú volt. A belföldiektől származó szállásdíjbevétel 7%-kal növekedett. A szállásdíjakból származó összes bevétel több mint fele Budapesten keletkezett.

A kereskedelmi szálláshelyeken realizált összes bevétel (149 milliárd forint) 57%-a a szállásdíjakból származott. A vendéglátás további 24%-ot (36 milliárd forintot), míg az egyéb bevételek (28,8 milliárd forintot) 19%-ot jelentettek. A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatának együttes fogyasztóáir-indexe január–decemberben 113,7% volt. A forgalom volumene nem érte el az előző évit.

Az elmúlt év folyamán az egy külföldi vendégéjszakára jutó szállásdíj 6100 forint, az egy belföldire jutó 2600 forint, átlagosan 4700 forint volt. A külföldi vendégéjszakákra jutó szállásdíj 2%-kal csökkent, míg a belföldiekre jutó 11%-kal növekedett.
Egy kiadható szállodai szobára a 2000. évi értéktől összességében 2%-kal elmaradva 1,9 millió forint szállásdíjbevétel jutott. A tizenkét hónap során az ötcsillagos szállodákban egy kiadható szobára 11%-kal, a négycsillagos házakban 10%-kal jutott kevesebb szállásdíjbevétel, mint a megelőző évben. Mindezekhez hozzájárult a forint 2001. évi felértékelődése, amire jellemző, hogy január elején 1 euró 265 forint, december végén 246 forint volt.

December végéig az utasforgalom keretében több mint 30 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, ami a 2000. évi látogatószámhoz képest 1%-os csökkenést jelent. Rendszeres statisztikai adatgyűjtés hiányában csak valószínűsíteni lehet, hogy az utasforgalom jelentős hányadát képezik a határmenti régiók napi ingázói. Decemberben a külföldi látogatók száma 1,8 millió volt, 25%-kal alacsonyabb, mint a megelőző év decemberében. Az év utolsó hónapjában Európa szinte minden országából visszaesett a határátlépő külföldi állampolgárok száma. Az USA-ból a tizenkettedik hónapban 17%-kal, Japánból 41%-kal érkezett kevesebb külföldi látogató az országba. Éves szinten jelentősen emelkedett a Csehországból, Jugoszláviából, Lengyelországból, Ukrajnából és Izraelből érkezők száma.

A külföldre látogató magyarok határátlépéseinek száma az elmúlt évben meghaladta a 11 millió alkalmat. A 2000. évihez képest 2001-ben 1%-kal több magyar határátlépést regisztrált a Határőrség. Az ukrán és a szlovák határszakaszt negyedével többször lépték át magyar állmapolgárok, az osztrák határszakaszon 3%-kal növekedett a külföldre látogató magyarok forgalma. A forgalom közel negyedét lebonyolító szlovén, horvát, jugoszláv és román határszakaszon jelentősen visszaesett a forgalom.