„Fontos tényező, hogy bár keresletélénkülés híre gyorsan terjed a piacon, ez nem egyenletes. Baranya, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében például még 10-15 százalékos az éves lemaradás a keresletet nézve. Utóbbi két vármegyénél azonban Románia januári schengeni csatlakozása miatt az ottani vásárlók viszont élénkítik a keresletet” – tette hozzá.
A kínálat lassan zárkózik
A egyre nagyobb számban piacra lépő vevőjelöltek egyelőre csökkenő kínálattal találkozhatnak. Januárban a feladott eladó lakóingatlan-hirdetések száma 1 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az eladó lakások és házak teljes kínálata viszont január végén csak 128 ezer lakóingatlanból állt, ami 12 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, és lényegében a 2022 elejére jellemző szintnek felel meg. Balogh László úgy látja, a kínálat csökkenése részben azzal magyarázható, hogy a kereslet már elkezdte felszívni a kínálatot.
„Természetesen a kínálat dinamikájában is vannak lényeges különbségek. Somogy vármegyében például 14 százalákékal nőtt a feladott hirdetések száma, és a budapesti agglomerációt is képviselő Pest vármegyében is 6 százalékkal nőtt a friss kínálat” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
Minden adott a forgalombővüléshez
Az erős január után az év első felében marad a pörgős menetrend a befektetési célú vásárlások eredményeként. Az állampapírokból a lakáspiacra átnyergelő befektetők ugyanis június végéig várhatóan méghozzák az ingatlanokkal kapcsolatos döntéseiket.
Az ingatlan.com becslése szerint idén akár 140-145 ezer lakásadásvételre kerülhet sor, ami 10 százalékkal meghaladhatja a tavalyi forgalmat, a 2023-as tranzakciószámnál pedig 30-35 százalékkal lehet magasabb.
