A különböző álláspontokban közös volt, hogy a vagyonosabb rétegek nagyobb közteherviselésének elvét a meghatározó többség támogatja, ugyanakkor a méltányos és hatékony megvalósítás módját illetően sok kérdőjel merült fel a vagyonadó jelenleg javasolt formájával kapcsolatban. A felvetések között ezért hangsúlyosan jelennek meg a forrásadó, illetve a TAO költségvetési bevételeinek növelésére irányuló javaslatok, szemben a jelentős adminisztratív terhekkel járó, előterjesztett vagyonadóval. Utóbbi hosszú távú fenntarthatósága a nemzetközi tapasztalatok alapján is megkérdőjelezhető.

A végrehajtás komplexitását figyelembe véve a társadalmi egyeztetés rövid határideje megnehezítette az eltérő szakmai álláspontok érdemi megvitatását és összehangolását. Éppen ezért különösen nagy jelentőségű, hogy több mint tíz, a hazai gazdaság meghatározó szereplőit képviselő szakmai szervezet fogott össze annak érdekében, hogy közösen fogalmazza meg a legfontosabb észrevételeket és javaslatokat. Bár a szervezetek többsége önálló javaslatcsomagot is eljuttat a kormányzatnak, fontosnak tartják, hogy a közös álláspontok is megjelenjenek a jogalkotási folyamatban.

Az aláírók az alábbi kérésekkel fordulnak a jogalkotóhoz:

1. A gazdasági visszaforgatások és a társadalmi hozzájárulás elismerése

A vagyonadó lehetséges kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében elengedhetetlennek tartjuk, hogy az adó megállapításakor figyelembe vehetők legyenek a gazdaságba visszaforgatott források. Ennek megfelelően javasoljuk annak megfontolását, hogy a szabályozás tegye lehetővé a beruházások, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztések, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a munkavállalói képzések, valamint a közhasznú nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatások adóból történő valamilyen mértékű levonását. Ez a lépés egyértelműen és normatívan mutatná az új kormány piacelvű fordulatának szándékát, azaz, hogy a transzparensen működő, a jelen helyzetben is fejlődőképes cégek helyzetét javítaná.