Ahogy az az ilyen bejelentéseknél újabban megszokott, homályban maradt számos kérdés. Így egyebek mellett az, hogy ki számít kétgyermekes anyának (aki két gyermeket szült, vagy aki 2 gyermeket nevel), illetve a kétgyermekes apák miért nem (például özvegyen maradtak, vagy válás esetén nála maradt a 2 gyermek)? A családszerkezeti kérdések mellett akadnak más problémák is a tervezett intézkedéssel, például mi lesz az adójóváírással? A legutóbbi bejelentés alapján a mentességet 4 év alatt érhetik el azok az anyák, akiknek jelenleg is kiskorú (vagy tanulmányait végző) gyermekei vannak (kb. 600 ezer fő), illetve lesznek – hívja fel a figyelmet friss elemzésében a GKI.
Ezek miatt igen nehéz megbecsülni az érintett családok többletbevételeit. Ez utóbbi kapcsán a gazdasági miniszter szerint azon családoknál, ahol az anya megkapja az szja-mentességet, ott az apa adólevonási joga is megmarad. A számításokhoz érdemes áttekinteni, hogy mennyit is keresnek havonta a kétgyermekes anyukák! Mivel ilyen nyilvános adat nincs, ezért közelíthetjük ezt az országos adatokkal úgy, hogy tudható, a nők kevesebbet keresnek ugyanolyan státusz mellett, mint a férfiak, és valószínűleg a gyermekes nők kevesebbet keresnek, mint a gyermektelenek hasonló munkakörökben. Vagyis összességében a megadott átlagértékeknél a kétgyermekes anyáknak kisebb a keresetük.
A KSH adatai alapján jövedelmi ötödönként a legalsó jövedelmi ötödben a havi bruttó átlagkereset 275 ezer forint volt 2024. III. negyedévében, a következő ötödben 387 ezer forint, majd rendre 521 ezer forint, 687 ezer forint, illetve 1 millió 315 ezer forint volt a megfelelő érték. Ezek alapján az szja-mentesség maximum többlete kereseti ötödönként (ha most bevezetné a kormány) havi 41 ezer forinttól 197 ezer forintig terjedne (ha ez 4 év alatt egyenletesen történne, akkor mai árakon és kereseti szinteken ezek negyedével lehet számolni).