„A felhőalapú átállás egyre több hazai vállalat esetében a technológiai roadmap sarokkövévé vált. Arra számítunk, hogy a következő években a felhőtechnológia térnyerése a hazai piacon folytatódik, hiszen a hatékonysági előnyök és a hosszú távú költségmegtakarítás mellett a fenntarthatósági szempontok is mellette szólnak. Mindazonáltal az on-premise működésbe is beemelhető a környezettudatosság: a hűtési energiafelhasználás racionalizálásával, vagy partnerekkel közös helyszínen létrehozott szervertermekkel (co-location) csökkenthetjük az IT környezeti lábnyomát.” - mondta Kiss Dániel, a Deloitte tanácsadás üzletágának partnere.
Ahhoz, hogy konkretizálhassuk az innovatív technológiák szerepét a vállalat környezeti lábnyomának csökkentésében, először fel kell mérnünk a jelenlegi portfóliónkat, hogy meghatározhassuk az áram- és energiaigény csökkentését célzó intézkedéseket. Az olyan megoldások bevezetése, mint a big data, blockchain, 5G, vagy az IoT mind támogatják a szervezetet a kibocsájtása csökkentésében és a fenntarthatósági stratégiájuk megvalósításában. Ebben fontos az üzleti oldallal való együttműködés kialakítása: a folyamatok digitalizációja nagyban enyhíti a környezeti lábnyomot.
Az értékláncon átívelő hatás
A vállalat tevékenységéhez köthető környezeti terhelést többféle kiterjedtségben vizsgálhatjuk: a legtágabb értelmezésben azokat a kibocsátásokat is hozzáadjuk a vállalat kibocsájtási értékéhez, amelyekért nem közvetlenül a cég tulajdonában álló eszközök, hanem az értékláncban részt vevő más szereplők, a beszállítók is felelősek. A belső tevekénység optimalizálása mellett erre a területre is érdemes figyelmet fordítani, hiszen a beszállítók kibocsátása akár 80%-át is kiteheti a vállalathoz köthető összes kibocsátásnak. Az értékláncon átívelő hatás eléréséhez megoldást kell találni arra, hogyan tartatjuk be partnereikkel a fenntarthatósági vállalásaikat. Ennek a legfontosabb eleme az adat: fontos, hogy a megfelelő teljesítménymutatókat rögzítsük, illetve az ezzel kapcsolatos tényadatokat megkapjuk.
