A lehetséges jogi fejlesztési irányok között Faragó János egyrészt az intézményi bérbeadói státusz bevezetését emelte ki, amely egyértelműen definiálná a piaci szereplőket, akik hatósági regisztrációt követően különböző kedvezményekben részesülnének, ugyanakkor számos operatív kötelezettség vonatkozna rájuk (pl. ügyfélszolgálat, szolgáltatási szintek). A másik fontos szabályozási irány a hosszú távú lakásbérbeadás támogatása lenne. Ez elsősorban a bérbeadó számára jelentené a rendes felmondás kizárását hosszú távra, a bérlő számára azonban – az élethelyzet változása esetére – lehetővé tenné a rendes felmondást bizonyos feltételek mellett. A kiszámítható jogi környezetet szintén erősítené, ha dedikált vitarendezési fórumokat hoznának létre egyes lakásbérleti szerződésekből fakadó jogviták rendezésére. „A bérlakáspiac csak akkor tud érdemben fejlődni, ha a jogi és szabályozási környezet egyszerre teremt stabilitást a befektetőknek és biztonságot a bérlőknek. Ehhez jól definiált intézményi bérbeadói körre, kiszámítható hosszú távú szerződéses viszonyokra és hatékony vitarendezési mechanizmusokra van szükség” – mondta Faragó János.
A szabályozási folyamat közben európai szinten is gyorsul: az Európai Bizottság 2025 végén bemutatott megfizethető lakhatási terve szerint Európának évente több mint 2 millió új otthonra lenne szüksége, ami – a lakásfejlesztések jelenlegi üteméhez képest – hozzávetőleg 150 milliárd euró éves többletberuházási igényt jelent. A Bizottság közleménye szerint a jövőben nemcsak a „szociális”, hanem a „megfizethető” lakhatás is támogatható terület lesz.
