Növekedett a választás után a beruházási hajlandóság – emelte ki Dirk Wölfer. A megkérdezettek negyede azt mondta, hogy a választások eredményeként növelné a beruházási hajlandóságát, ugyanakkor a válaszadók fele számára nem volt ez hatással a beruházási tervre. A Magyarországot továbbra is befektetési helyszínnek választók aránya 77 százalékról 87 százalékra nőtt a választások után, ez közelít a korábbi 88 százalékos csúcsértékhez – jegyezte meg a kommunikációs osztályvezető.

A választási eredmény a kockázati képet is átírta, a választás előtti felmérésben a leggyakrabban említett kockázati tényező a kereslet hiánya volt, a felmérésben résztvevők 72 százaléka mondta ezt, míg a választás után 51 százalékra csökkent az említésének aránya. Ezt az magyarázza, hogy a megkérdezettek fele nem, vagy alig exportál, és a belföldi kereslet növekedésére számítanak – fűzte hozzá a kamara kommunikációs osztályvezetője. A második helyen továbbra is a gazdaságpolitika áll, az energiaárak minden második vállalkozásnak jelentenek kockázatot, ugyanakkor a munkaerőköltséget és a szakképzet munkaerő hiányát a korábbiakhoz képest kevesebben jelezték.

Az üzleti környezettel való elégedettség Magyarországon többnyire a közép- és kelet-európai régió átlaga körül mozog. Az idei évre a felmérésben részt vevő vállalatok 6,5 százalékos munkaerőköltség-növekedéssel számolnak, ami némileg elmarad az előző évi előrejelzésüktől, és a korrupció visszaszorításában jelentős előrelépést várnak. Fontosnak tartják a vállalatok a beruházási ösztönzőket, a válaszadók 27 százaléka jelezte, hogy beruházási döntésére hatással volt a támogatás megléte. Az ipar területén ez az arány eléri a 36 százalékot, azaz minden harmadik fejlesztés függ az állami támogatástól – tette hozzá Dirk Wölfer.