Az Ipsos új kutatása szerint az emberek nem nagyon hajlandók olyan környezetbarát változtatásokat végrehajtani, amelyek a legnagyobb hatással lennének a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. A megkérdezettek kevesebb, mint fele állítja, hogy csökkentené tejtermék (41 százalék), és hús fogyasztását (44 százalék), háztartási fűtési rendszerét alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszerre cserélné (44 százalék) annak ellenére, hogy ezek a széndioxid kibocsátás alacsonyabb szintjének leghatékonyabb módjai.

A globális országátlag azt mutatja, hogy az emberek leginkább úgy próbálják segíteni a környezetvédelmet, hogy lemondanak a csomagolásról (58 százalék). Kínában (76 százalék), Dél-Koreában (72 százalék) és Malajziában (68 százalék) jár el így.

Viszonylag népszerű még az új áruk vásárlásának kerülése (54 százalék), az otthoni víztakarékosság (52 százalék) és az otthoni energiatakarékosság (52 százalék).

A megkérdezettek kevesebb, mint fele (49 százalék) állítja, hogy hajlandó többet gyalogolni, kerékpározni és több tömegközlekedést használni, az autóval vagy a motorral szemben.

Diana Ivanova és munkatársai által az Environmental Research által közzétett tanulmány szerint az autómentes élet lenne a legfontosabb módja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének, ezt követi az elektromos járművekre való átállás és a repülések számának csökkentése. A válaszadók 46 százaléka egyébként hajlandó lemondani évi egy repülésről.

Világszerte kevesen tudják pontosan meghatározni azokat az intézkedéseket, amelyek a legnagyobb hatással lennének az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A felsorolt ​​listák közül a válaszadók szerint az újrahasznosítás a legjobb módja a kibocsátás csökkentésének (49 százalék). A valóságban ez a módszer csak a 60.

A közvélemény által kiválasztott 5 legfontosabb intézkedés közül csak kettő szerepel a 10 leghatásosabb intézkedés között:

• Átállás megújuló villamos energiára (30 százalék) - a tényleges rangsorban 4.
• Kevesebb csomagolás (28 százalék) – a tényleges rangsorban 38.
• Kevesebb vagy több tartós cikk vásárlása (22 százalék) – a tényleges rangsorban 46.
• Áttérés tömegközlekedésre (22 százalék) – a tényleges rangsorban az 5.

A leghatásosabb akciót, az „autómentes életet”, csak a megkérdezettek 15 százaléka választotta. Ez pedig a legjobb módszer lehetne azok közül, amelyeket az emberek saját döntésük alapján megtehetnének. A tömegközlekedésre való átállás, a gyaloglás, kerékpározás mind fontos alternatíva a vezetéssel szemben. Kínában (72 százalék), Indiában (65 százalék) és Peruban (65 százalék) a valószínűsége annak, hogy többet gyalogolnának, kerékpároznának vagy tömegközlekedést használnának autó helyett. Az Egyesült Államokban (33 százalék), Kanadában (34 százalék) és Svédországban (34 százalék) a legkevésbé valószínű, hogy ezt a változtatást a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében végrehajtanák.

Dr. Pippa Bailey, az Egyesült Királyság Klímaváltozási és Fenntarthatósági Gyakorlatának vezetője, az Ipsosnak azt mondta: nyilvánvalóan még mindig jelentős szakadék van aközött, amit az emberek igaznak hisznek és a valóság között abban kérdésben, hogy mi, polgárok mit tehetünk ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében. Az biztos tehát, hogy erősíteni kell az oktatást, a felvilágosítást. Különösen a fejlett gazdaságokban nehezebb lesz megváltoztatni a közlekedési szokásokat, viszont a megújuló energiaforrásokra történő átállás esetében valószínűleg korlátozott ellenállásra számíthatunk a változással szemben.