Tudatos vásárlás = akciófigyelés?

Az árérzékenységet alátámasztja az is, hogy a felmérésben részt vevők 80 százalékánál a vásárlás és spórolás között szoros kapcsolat van. Arányaiban a legtöbb válaszadónak (32 százalék) a tudatos vásárlás azt jelenti, hogy figyeli az akciókat, és képes több helyre is elmenni, hogy mindent a legjobb áron vegyen meg. Minden 4. magyarnál a tervezett menü, az ahhoz kapcsolódó bevásárlólista jelenti a tudatosságot, és hogy semmi mást nem vesz, mint ami a listán szerepel. 22 százalék vesz azért nagyobb kiszerelést, mert az olcsóbb, és vásárlás után nagyon figyeli a lejáratot, hogy az élelmiszer semmiképp se végezze a kukában. Tízből két magyarnál kimondottan nem az ár dönt, hanem inkább kis kiszerelést választ, hogy az biztosan elfogyjon.

Leginkább pékárut dobunk ki, tartós élelmiszert és húst legkevésbé – tippek a pékáru pazarlása ellen

Az HonestFood kutatása rákérdezett arra is, hogy milyen élelmiszertípust dobunk ki leginkább. A válaszadók legnagyobb részénél (31 százalék) pékáru kerül leggyakrabban a szemetesbe, minden 4. magyar pedig készételt dob ki. Zöldség és gyümölcs minden 5. válaszadónál veszti el annyira frissességét, hogy ki kelljen dobnia, a tejtermékek pedig a honfitársaink 12 százalékánál. Legkevésbé tartós élelmiszert, húst és húskészítményeket dobunk ki (előbbi aránya 4 százalék, utóbbié 6 százalék). „Hacsak nem penészes a pékáru, rengeteg felhasználási módja van még azután, hogy megszikkadt vagy megszáradt. Gondoljunk csak bele, vannak kifejezetten olyan ételek, amelyek kimondottan nem friss pékáruval készülnek, pl. mákosguba, fasírt. De egy megszáradt zsemléből mi magunk is készíthetünk zsemlemorzsát, ami így akár hónapokig is eláll. Betervezhetünk heti egy melegszendvics vacsorát is, ami a kis darab sajtok, szárazabb kolbászok felhasználására is tökéletes. Sőt, akár le is fagyaszthatjuk a pékárutöbbletet” – osztotta meg tippjeit Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a pékáruk pazarlása ellen.