Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok a fogyasztói kiadások arányát mérik, nem pedig az élelmiszerek abszolút költségét. Az alacsonyabb százalékos arányú országok dollárban kifejezve lényegesen többet költhetnek élelmiszerre.
Hogyan befolyásolja az infláció és az élelmiszer-bizonytalanság a megfizethetőséget?
Az élelmiszer-infláció nyomást gyakorol azokra a háztartásokra, amelyek már most is jövedelmük jelentős részét költik élelmiszerekre. Az alapvető élelmiszercikkek árának emelkedése arra kényszerítheti a családokat, hogy csökkentsék más szükségleti cikkek költségeit.
A Világélelmezési Program szerint a konfliktusok, az éghajlati sokkok és a gazdasági nyomás világszerte fokozza az élelmiszer-bizonytalanságot. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is hangsúlyozza, hogy a megfizethető, tápláló étrend elengedhetetlen az egészséghez és a gazdasági fejlődéshez.
A kiadásokon belüli nagyobb arány nem feltétlenül jelent éhezést. Ugyanakkor fokozottabb pénzügyi kiszolgáltatottságra utalhat, amikor az élelmiszerárak gyorsabban emelkednek, mint a háztartások jövedelmei.