A kutatásban a kkv-k általános megítélését is igyekeztünk feltérképezni az Edelman bizalmi indexe által alkalmazott megközelítést követve, amely egy 10-es skálán helyezi el az egyes intézményeket, szervezeteket a skálán adott értékelések átlagai alapján. Ebben a megközelítésben a magyar kis- és középvállalkozások átlagos megítélése inkább pozitív (6-os átlagpont), valamivel meghaladva mind a külföldi, mind a magyar nagyvállalatok átlagos értékelését (5,6-os átlagpont), és jócskán meghaladva a magyar kormány (4,3) és a média (4,2) megítélését, illetve megközelítve a civil szervezetek átlagos értékét (6,1). Korosztályok összehasonlításában különösen a fiatal korosztály (16-29) tagjai viszonyulnak pozitívan a kkv-hez, ennek a szegmensnek 43 százalék-a adott legalább 7-es értékelést a kkv-k iránti bizalomra vonatkozó kérdésre (pl. az 50-59 éves korosztály 33 százalék-ához képest). Ugyanezt a mércét alkalmazva (legalább 7-es értékelést adók aránya) még a diplomások (42 százalék), a fővárosiak (46 százalék) és a magas jövedelműek (43 százalék) mutatnak pozitívabb attitűdöt az országos átlaghoz képest. Érdekesség, hogy a kkv-knál dolgozók értékelései is csak a fenti demográfiai csoportokhoz hasonló mértékben haladják meg az országos átlagot (43 százalék-uk adott legalább 7-es értékelést), azaz a szektorban dolgozók nem elhanyagolható része igen kritikus a szektor vállalataival kapcsolatban.
A kutatásban a kkv-kat és a nagyvállalatok megítélését konkrét szempontok alapján is ütköztettük, arról kérdezve a válaszadókat, hogy az egyes szempontok szerint inkább a kkv-król vagy inkább a nagyvállalatokról alkotnak-e kedvezőbb véleményt. Ebben a megközelítésben a bizalmi index átlagaitól eltérően inkább a nagyvállalatok felé húz a magyarok értékítélete, különösen a karrierlehetőségek (60 százalék szerint inkább a nagyvállalatokra igaz és csak 9 százalék szerint a kkv-kra), a magasabb bérezés (59 százalék vs. 11 százalék) és az innováció (40 százalék vs. 18 százalék) tekintetében. Kiegyenlítettebbek a vélemények az „érdekes, tartalmas munkahelyek” (32 százalék vs. 23 százalék), a magyar gazdaságban betöltött szerepük (34 százalék vs. 20 százalék) és a termékek és szolgáltatásaik minősége (26 százalék vs. 25 százalék) szempontjából. Egyedül a munkavállalókkal szembeni bánásmód az, amelyben a kkv-k „verik” a multikat a magyarok érzékelésében: 38 százalék szerint inkább a kkv-kre és csak 22 százalék szerint a nagyvállalatokra mondható el ez.
