A magyar keresetek az osztrák fizetéseknek mindössze 30 százaléka

2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI cikksorozatban egy-egy mutató segítségével járja körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkben a keresetek változását vizsgálták meg.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol).

Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek. Bár volt egy-egy év, ahol nulla közeli bérnövekedést tapasztalhattunk, a válságok időszakában sem csökkent érdemben a mutató. Összességében az előző két évtizedben euróban közel két és félszeresére nőttek a vásárlóerő-paritáson számított bérek, így jelenleg az EU-s átlagkereset 67 százalékát viszik haza a magyar munkavállalók. Ezzel a 27 tagország közül a 22. helyen áll Magyarország (2004-ben a 23. volt).

Keresetek változása a V4 országokban és Romániában (vásárlóerő-paritáson, euróban, forrás: Eurostat/GKI)
Keresetek változása a V4 országokban és Romániában (vásárlóerő-paritáson, euróban, forrás: Eurostat/GKI)

Az előző húsz évben a hazai keresetek megelőzték a szlovák béreket (2016), illetve nagyjából párhuzamosan emelkedtek a csehekével és a lengyelekével. A románok fokozatosan zárkóznak fel a visegrádi országokhoz, de összességében is bérkonvergencia figyelhető meg a régióban.

Némiképp más következtetéseket vonhatunk le, ha a béreket nem vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk, hanem abszolút értékben. Ez jól jelzi, hogy külföldre utazva, vagy külföldi termékeket vásárolva mennyit ér a fizetésünk.

Keresetek változása a V4 országokban és Romániában (euróban, forrás: Eurostat/GKI)
Keresetek változása a V4 országokban és Romániában (euróban, forrás: Eurostat/GKI)

A 2004-22 közötti időszakban a cseh fizetések kilőttek, a magyar, a szlovák és a lengyel bérek lényegében együtt nőttek, miközben a román bérek nem közelítettek a magyarokéhoz. Összességében az euróban számított hazai keresetek 2,4-szeresére emelkedtek a vizsgált időszak alatt, ami inflációval korrigálva évi 3,1 százalékos reálkereset növekedést jelent. 2022-ben azonban így is csak az EU-s átlag 41 százalékán (az osztrák 30 százalékán) álltunk, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ezen mutató tekintetében.

Véleményvezér

Amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője pislog, mint hal a szatyorban

Amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője pislog, mint hal a szatyorban 

Egyoldalú Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Nőket abuzáló, korrupt politikust jelölt a Fidesz alkotmánybírónak

Nőket abuzáló, korrupt politikust jelölt a Fidesz alkotmánybírónak 

Az alkotmánybíróság lassan olyan lesz, mint egy fideszes menhely kivénhedt politikusainak.
15-20 százalékos gyümölcsár emelkedés várható

15-20 százalékos gyümölcsár emelkedés várható 

Végnapjait éli a magyar gyümölcsnemesítés.
Három és félszeres gázárral riogat a fideszes intézmény

Három és félszeres gázárral riogat a fideszes intézmény 

A Fidesz állandóan riogat, migránsokkal, háborúval, Sorossal, most meg a gázárral.
Főhet szegény Orbán Viktor feje

Főhet szegény Orbán Viktor feje 

Ez ám a meglepetés, mégiscsak Putyin a háborúpárti.
Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint

Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint 

Újabb botrány, lesz-e felelős?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo