A közel-keleti konfliktus az üzemanyagárakon és a gyengülő forinton keresztül azonban az inflációs képet is ronthatja. A lakossági üzemanyag árképzése nem közvetlenül a nyersolaj árából származik, ezért első körben nem jelenik meg az olajáremelkedés teljes mértéke a töltőállomásokon, ugyanakkor a hatás így is jelentős drágulást (literenként 20-30 forint) hozhat – amihez a forint gyengülése is hozzájárulhat. Deeszkaláció esetén azonban egy rövid emelkedés után akár vissza is csökkenhetnek az üzemanyagárak, és ekkor az átmeneti forintgyengülésnek sem lenne áremelő hatása.

Az iráni helyzeten múlik, mikor vághat újra az MNB

A vártnál kedvezőbb januári infláció lehetővé tette a februári kamatvágást, így másfél év stagnálás után, az irányadó ráta 6,25 százalékra csökkent. A piac ezt követően beárazta a kamatcsökkentések márciusi folytatását, de az iráni konfliktus miatt nem kizárt, hogy inkább kivár az MNB – mondták az MBH Elemzési Centrum szakértői. „A kedvező inflációs folyamatok és a régiós összehasonlításban még mindig magas hazai kamatszint önmagában véve teret engedne a további monetáris lazítás számára. A közel-keleti helyzet azonban ezt felboríthatja, ha tartóssá válik a magas olaj- és gázár, illetve nem csökken a nyomás a forinton” – húzta alá Árokszállási Zoltán.

Ha az iráni háborús helyzet gyorsan megoldódik és lezárulnának a harcok, úgy még idén 6 százalék alá kerülhet az alapkamat. Ebben az esetben 2027-ben is folytatódhatna a kamatcsökkentési ciklus, de a mértéke nagyban függ a jövő évi inflációs folyamatoktól. Az MBH Bank közel-keleti konfliktus kirobbanása előtti elemzői prognózisa szerint 2027 végén 5 százalék körül alakulhat az MNB irányadó rátája.