A munkaerőpiacra alapvetően később fejthet ki hatást a Közel-Keleten kialakult helyzet. A gáz- és olajárak emelkedése a növekvő vállalati rezsiköltségek és szállítási költségek miatt helyezhetnek nyomást a vállalatokra. Ilyen helyzetben a költségcsökkentés egyik eszköze lehet a munkaerőcsökkentés vagy a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazása. Mivel a világkereskedelem szempontjából is az lenne kedvező, ha a kőolaj- és gázellátás zavartalanul működne, ezért az elemzők szerint még azelőtt van esély valamiféle megállapodásra, hogy ezek a tényezők érdemi hatást fejtenének ki a hazai munkaerőpiacra.
3 százalék alatt maradhat az infláció néhány hónapig
A tavalyi év végéhez közeledve egyre kedvezőbben alakultak az inflációs folyamatok, s a januári adat már azt mutatta, hogy az infláció a következő hónapokban tartósan a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat. Az árrésstop május végéig történő meghosszabbítása tovább fékezi az élelmiszerárak emelkedését, és várhatóan a jövőbeni kivezetés is csak mérsékelt hatást gyakorol majd az inflációra, részben az árfigyelő rendszer, részben a javuló beszerzési feltételek miatt. „Az árnyomás mérsékeltebb, mint amire számítottunk, ezért a 2026-os inflációs előrejelzésünket 3,5 százalékról 2,9 százalékra csökkentettük. A béremelések és a transzferek ellenére is visszafogott maradt a vállalati árazási magatartás, ami biztató jel” – emelte ki Balog-Béki Márta.
