A magyar energiaszegénység jelentősen meghaladja az uniós átlagot. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) januári tanulmánya szerint a rossz állapotú épületállomány, a nem megfelelő szigetelés és az elavult fűtési rendszerek miatt a magyar háztartások energiafelhasználásuk jóval nagyobb részét – nagyjából 72-74 százalékát – fordítják fűtésre és hűtésre, mint az EU-átlag (64 százalék). Ráadásul a fűtésben jóval alacsonyabb szintű a megújuló energiaforrások aránya. Kiemelkedően magas az 1990 előtt épült családi házak aránya, a lakóépületek közel egyharmada „Kádár-kocka”, amelyek fajlagos energiaigénye az új házakénak akár több mint négyszerese is lehet.
A Cambridge Econometrics friss, még nem publikált elemzése szerint Magyarország EU-s átlagnál rosszabb mutatói miatt a nyugat-európainál nagyobb megtakarítás érhető el, ha korszerűsítjük az energiapazarló lakóépületeket. Ezek jellemzően az alacsony jövedelmű, energiaszegény háztartások otthonai, akik kénytelenek jövedelmük átlag feletti arányát energiaszámlákra költeni. Így viszont nem tudnak megtakarítani, hogy előteremtsék az energiahatékonysági felújításokhoz szükséges forrásokat.
Az EU klímacéljai eléréséhez szükséges javaslatcsomag (Fitfor55), az orosz fosszilis energiaforrásoktól fennálló függés csökkentését célzó csomag (REPowerEU terv) és az épületszektorra vonatkozó stratégiák számos ponton külön figyelmet fordítanak az energiaszegénység kérdésére is. Az energiahatékonyság javítását szolgáló uniós források Magyarország számára is elérhetők.
