Profit tekintetében is mérséklődött a borúlátás: 10 százalékponttal esett a csökkenő profittal számolók aránya az előző negyedévhez képest, jelenleg 12 százalékon áll. Szembetűnőbb a javulás, ha féléves viszonylatban nézzük, ugyanis tavaly ősszel a cégvezetők közel harmada romló profitvárakozásokról számolt be, ehhez képest tehát több mint felével csökkent az arányuk. Ugyanakkor a többség – a döntéshozók közel háromnegyede – még javulásra nem, csak stagnálásra számít. Cégméret szerint itt is a legnagyobbaknál mérhető számottevő javulás: 2024 év végéhez viszonyítva ugyanis 20 százalékponttal nőtt a javulást prognosztizálók aránya, most egynegyedük kalkulál ezzel, és csupán minden tizedik vezető tervez csökkenő árbevétellel. A 4-10 milliárd közötti sávban szintén minden negyedik vezető vár emelkedő profitot, ám körükben egyúttal minden ötödik mérséklődő nyereséget vár. A legkisebbek körében a legkiegyenlítettebb a helyzet – náluk 14 százalékon áll az emelkedő haszonnal kalkulálók aránya, és 13 pontos csökkenéssel jelenleg 9 százalékon van a romlással számolóké.

„Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a Donald Trump elnök által április 2-án bejelentett vámok zárójelbe tehetik-e a mostanáig szépen javuló tendenciát a nagyvállalatok hangulatában. Azt láttuk, hogy a bejelentést követően meredek zuhanásba kezdtek a világ vezető tőzsdéi. Bár zajlanak az egyeztetések az Európai Unió és az USA között a vámok megszüntetéséről, az amerikai kormányzat ragaszkodik az exportdeficitük kiegyenlítéséhez, és addig nem akar tárgyalni, amíg ez a kérdés meg nem oldódik. Ennek fényében pedig hiába az eddig mért kedvező fordulat: ha nem sikerül megállapodnia az Európai Uniónak és a Trump-kormánynak, szinte borítékolható az újabb bezuhanás a nagyvállalatok körében, sőt akár az újabb történelmi mélypont sem zárható ki” – tette hozzá a szakember.