A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2024-es inflációs előrejelzése szerint a szigorú monetáris politika és a csökkenő energiaárak tompítják az árnyomást. A világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező Venezuelában az előrejelzések szerint az infláció eléri a 230 százalékot, ami a világon a legmagasabb lesz az idén. Az elmúlt évtizedben az ország hiperinflációval szembesült, amely 2019-ben 10 millió százalékot is elért. Az Egyesült Államok tavaly megszüntette a Venezuelával szembeni szankciókat, aminek köszönhetően az infláció drámaian csökkent. A kormányzati kiadásokat is visszavágták, valamint a gazdaság dollárosodása miatt is javult a helyzet.
Amerikában a lassabb gazdasági növekedés és a munkaerőpiac bérnyomásának enyhülése mérsékelheti az inflációt, amely az előrejelzések szerint 2024-ben 2,6 százalék lesz. A Federal Reserve jelezte, hogy 2023 novemberéig 290 milliárd dollárnyi többletmegtakarítás keletkezett az amerikai háztartásokban, ami továbbra is élénkíti a fogyasztói keresletet.
Európában az infláció várhatóan átlagosan 3,3 százalék lesz. A földgáz csökkenő ára és az alacsony GDP-növekedés enyhíti az inflációs várakozásokat. A magyarországi inflációt az európai átlag fölé várják, 5,4 százalékot jósolnak.
Kína, a világ második legnagyobb gazdasága az ingatlanpiaci gondok miatt csökkenő árakkal küzd, ami az ország gazdasági növekedésének mintegy harmadát mozgatja. A lassú gazdasági aktivitás, a gyártás lassulása és az alacsony fogyasztói bizalom közepette az előrejelzések szerint az infláció 1,7 százalék körüli lesz.
